corvinull blog

Sztorik a Corvinus egyetemről az utókornak.
Írj te is: sunivrock@gmail.com

Kommentek

  • tokenhunter: Ne haragudj, de szerintem saját hibád miatt nem tudtál mit kezdeni az egyetemen megszerzett "tudás... (2016.05.06. 17:36) Vége
  • vigike: @vigike: természetesen vizsgadolgozatra gondolok (2010.06.01. 13:29) Tanszéki zárvatartás
  • corvinyusz: @dobroczkiadam: válasz ment hely hiányában priviben. (2010.05.19. 09:44) Költői kérdés
  • corvinyusz: @oroce: ez minden felsőoktatási intézmény minden hallgatójára működik,és névtelen. a Halvel az csa... (2010.05.18. 11:37) A tanár-értékelő
  • sncf: Talán csak annyi történt, hogy az egyetemi kommunikáció a szervezők által kért időpontnál jóval ko... (2010.04.29. 13:14) „Válság az oktatásban? Oktatás a válságban!”

Címkék

ballmer (1) bicikli (3) blog (3) bologna (1) bombariadó (1) c (1) campus (4) child (1) cikk (2) corvinull (1) corvinus (5) csalas (2) dekan (1) diak (8) diploma (3) diplomaosztó (1) diszdoktor (1) disztoktor (1) economics (2) egyetem (5) előadás (3) előadó (1) email (3) erasmus (3) eredmények (1) foepulet (1) foto (1) fűtés hűtés (1) gep (1) g kar (2) halvel (3) hiányosságok (1) hír (1) hírlevél (1) hok (5) hök (1) informatika (1) iszk (1) kampany (1) kerdoiv (1) kinizsi (1) konferencia (1) könyvtár (3) közgazdász (1) közgazdász cikk (2) kredit (1) kurzus (2) k kar (5) lemondas (1) lift (1) lustasag (1) mancs (2) meszaros tamas (1) metro (1) napközi (1) nemzetközi iroda (2) nepszavazas (1) neptun (2) oktato (7) ora (3) palyazat (1) pc (1) penz (1) puska (1) reform (1) reklam (1) rektor (1) segédlet (1) stadler (1) szakszem (1) számvitel (2) szappan (1) szekrény (1) szemet (1) tanarok (13) tandíj (1) tankönyv (2) tanszék (6) tarolo (1) tárolók (1) tarsadalomszerkezet (1) tata (1) tesi (1) to (1) trautmann (1) tuf (1) tvsz (1) t kar (4) video (1) vizsga (10) zalai erno (1) Címkefelhő

Befektetesek elemzése szeminárium 2005 ősz

2008.03.11. 16:07 - S Uni V. Rock

Címkék: kurzus g kar

Alább küldök egy levelezést, amit XXX Danival folytattam 2005 őszén, amikor ő vezette a Befektetések szemináriumomat, és ezzel ő (és a befektetések tanszék/pénzügy szak) egy hosszabb levél megírására késztetett/ ihletett. Ezen kívül ez az óra, ez a tanszék és ez a szak sokban hozzájárult a Corvinusból mint egyetemből való kiábrándulásomhoz, mert úgy éreztem, hogy sokkal inkább hátráltatják a tanulásomat, mint amennyire segítik.

Befektetéselemző és kockázatkezelő főszakirányosként voltak ugyanakkor kimondottan jó óráim is, amik messze túlszárnyalták az egyetemi órákra vonatkozó elvárásaimat (sajnos ők voltak kisebbségben). Ilyen volt például Makara Tamás Kötvénypiacok és kamatláb derivatívok órája, vagy Sebestyén Géza szakszemináriuma. Ezek egészen másfajta írásra késztettek, amik megtalálhatóak itt:

Andras
andras.breuer kukac gmail pont com

Helyesbítés a vita nyomán:
Rosszul emlékeztem a tárgy címére, a levelezés a Befektetések
elemzése, nem pedig a Befektetések tárggyal kapcsolatban zajlott. Ez
két, egymástól határozottan különböző tárgy volt. Amennyiben ez
megzavart valakit valamiben, attól elnézést kérek. A lényeg, és a
többi itt leírt emlék (számomra) változatlan. Breuer András

Köszönettel,
andras



innentol lentrol felfele erdemes olvasni...

On 3/12/08, András Breuer wrote:
Kedves Dani!

Köszönöm gyors válaszod.
Döntésed sajnálom. Ebben az esetben csak a saját magam által írt
leveleket fogom elküldeni. Úgy gondolom az is kellően tanulságos lehet
mások számára is, még ha így egyoldalú is lesz a történet. Ugyanakkor
ha meggondolnád magad, vagy új dolgok jutnának eszedbe, a blogon te is
(vagy bárki más is) szabadon kommentálhatja a cikkeket.

Üdv,
andras


On 3/11/08, András Breuer wrote:
Kedves Dani!

Amennyiben nincs ellenedre, az alábbi levelezésünket elküldeném a
corvinull.blog.hu-nak.
Továbbra is nagyon tanulságosnak tartom ezt a levelezést, és
szeretném, ha teljes egészében megismerhetnék azt az
érdeklődő/blogolvasó/unatkozó
/a felsőoktatásért aggódó tömegek.
Kérlek írd meg, hogy hozzájárulsz-e a levelezésünk ilyen
nyilvánosságra hozásához.

Köszönöm, üdv,
andras

2005/11/19 Andras Breuer:
Jól konstruált kérdéseket nehéz ugyan feltenni az alapok ismerete
nélkül, de igyekezni fogok. Bár tartok tőle, hogy rendkívül
népszerűtlen lesz, mert sokak számára "időpocsékolásnak" tűnik az
alapok tisztázása. Legalábbis az egyetemen többször ez volt a
tapasztalatom. De hátha ezen a szemináriumon csak érdeklődő, nyitott
és toleráns emberek ülnek majd. Természetesen az a gyanúm, hogy a
kérdések tisztázása sokáig fog tartani. De majd meglátjuk.

Én úgy érzem, hogy már az előző előtti levelemben válaszoltam arra,
hogy mit gondolok arról, hogy milyen a befektetések szeminárium. És
magamat valamennyire ismerve nem tartom valószínűnek, hogy a
véleményem egy fél év múlva más lenne. Persze lehet. De nem is ez a
lényeg. Engem az érdekelne, hogy TE mit gondolsz ezekről a
kérdésekről. Azt eddig is tudtam, hogy én mit gondolok. Örülnék neki,
ha megtisztelnél vele, hogy megosztod velem az ezzel kapcsolatos
gondolataidat.

Köszönettel, andras


On 11/19/05, Andras Breuer wrote:
A Te szemináriumaid csak annyiban stresszesek, hogy kiderül rajtuk,
hogy nem értem az anyagot, de a hozzá vezető alapfogalmakat sem,
viszont esélytelennek érzem mindezt a következő szemináriumig
kideríteni. Ezért nézek mindig olyan szomorúan.

Száz János szemináriumairól azt hallottam (és az első
szemináriumon, amit ő tartott nekem is ez volt a tapasztalatom), hogy ijesztgeti
az embereket. Akik aztán félnek, de nem tudják, hogy hogy kerülhetnék
el ezt a szörnyű helyzetet (nem tudják az összes kötelező irodalmat
elolvasni és megérteni). Megjegyzem, szerintem nem is lehet 3000
oldalt szorgalmi időszakban elolvasni úgy, hogy közben folyton egy
csomó feladatunk van. Főleg, hogy a nagy része erősen korlátozottan
érhető csak el. (ld. BKM, B-R (ezt volt, hogy lehetett kapni),
talán Hull nincs a könyvesboltokban)

Nade mi a véleményed a befektetések szeminárium szerepéről? Mi a
célja? Sikeres-e? Hatékony-e? Hatásos-e? (hogy a közgazdaságtannál
maradjunk) Szép-e? Jó-e? Igaz-e? (hogy egy kis filozófiát is
vigyünk bele)

És Neked mi a célod a befektetések szemináriummal?
(Nekem az lett volna, hogy megismerkedjek néhány új gondolattal,
kérdéssel, témával, tisztázzam őket, és esetleg elgondolkozzak
egy-két részleten. Sajnos ebből szinte semmi nem valósul meg. Én emiatt
rosszul érzem magam.)

andras

On 11/19/05, Andras Breuer wrote:
Kedves Dani!

A Hull könyv megadása elég pontos volt, nekem inkább a
szemináriumi résszel volt problémám. Nagyon köszönöm a választ, sokat
töprengtem rajta eddig (másokkal együtt is), hogy mi lehet az oka ennek a
hozzáállásnak. Most azt hiszem világossá vált. Az alapgondolat
nagyon tetszik is, a megvalósítás viszont nem.

Én úgy látom ugyanis, hogy ötödévesek vagyunk, így elég
önállóak ahhoz, hogy utánajárjunk dolgoknak (vagy akár találjunk
magunknak minket érdeklő dolgokat, és azoknak járjunk utána). Én már évek
óta ezt is teszem, és valószínűleg a többiek is. Amiben
valószínűleg (még legalábbis) nem értünk egyet az az egyetem és a befektetések
óra szerepe ebben a holisztikus, tájékozott értelmiségképzés
feladatkörben.

Én az egyetemi tárgyak szerepét abban látom, hogy bizonyos
témakörökben segítenek megismerkedni valamiféle mainstream-mel,
egyfajta paradigmával, fontos kérdések felvetésével, az
aktuális kutatási irányok megismertetésével. Később, a Masters, de
inkább a PhD képzés során pedig önállóan új utakat, dolgokat lehet keresni.
Mindezeknek azonban van egy a befektetések szemináriumoktól
alapvetően különböző bevált gyakorlata. Úgy gondolom, hogy nem véletlen,
hogy az egyetemi órák (vagy talán inkább a jól struktúrált, szerepüket
betöltő egyetemi órák) egy jól meghatározott tematika alapján jól
meghatározott feladatok megoldása során értékelik a
hallgatókat. Ha ugyanis ez másképp lenne, úgy az eredmények erősen
véletlenszerűen alakulnának - attól függnének, hogy az aktuális hallgató
mennyire találta el a kérdéseket összeállító fókuszát, nem pedig attól,
hogy a hallgató mennyire ismerkedett meg a témával, mennyire mélyedt
el benne. Ez pedig szerintem sokak igazságérzetét sértené.
Másrészt nem a célzott változót, az elmélyedés fokát mérné.

A feladatok összeállításánál-meghirdetésén
él lehet
ösztönözni az önálló kutatást, de azt a hatalmas témakört, amire a
befektetések szemináriumon felhívjátok a figyelmet ennyi idő alatt
lehetetlen elsajátítani. Hát még elmélyedni benne. A probléma az, hogy egy
szeletében való elmélyedésre sem jut időnk (nekem biztosan nem,
és akikkel beszéltem hasonló problémákról számoltak be). Időm
nagyon nagy részét kell ugyanis azzal eltöltenem, hogy megpróbáljam
kitalálni, hogy mi a feladat. Ez az idő pedig nem produktívan telik. Akkor
telhetne produktívan, ha lenne valamiféle benyomásom arról,
hogy miről van szó az órákon (valamiféle felső rálátás - itt most nem a
trinomiális fák részleteire utalok). Hogy milyen témák ismerete
szükséges ahhoz, hogy könnyen kitaláljam, hogy miről szól a
feladat. Ha ezt tudnám, el tudnék kezdeni kutatni olyan irodalom után,
ami bevezet ezekbe a témákba. Ezután meg tudnék ismerkedni ezzel az
irodalommal, és végül könnyen ki tudnám találni, hogy Számodra
(vagy Száz János számára, vagy általában a pénzügyesek számára) mik
azok a részek a szemináriumokból, amik tipikusan a Hull megfelelő
fejezeteihez kapcsolódnak. Vagy a negyedéves zh esetében mik a
"fontosabb eloszlások fontosabb jellemzői". Úgy gondolom, hogy
eme út nagy részének megtételében tudna az egyetem, konkrétan pedig a
befektetések szeminárium segíteni a hallgatóknak (nekem),
amennyiben egyfajta bevezetést nyújtana az említett témákba, és
lehivatkozná a fontosabb vonatkozó irodalmakat. Itt fontos azt is
megjegyeznem, hogy sajnos itt az idő nagyon kemény korlát. Nem lehet néhány nap
alatt sokezer oldalt elolvasni. Én legalábbis még nem láttam olyat,
aki erre tartósan képes volna. Amennyiben ebben az egyetem nem nyújt
komoly segítséget, úgy én (és még sokan) nagyon rosszul fogom érezni
magam, mert nem fogom tudni az egyetemrejárás mellett megtenni a
teljes utat, sőt, legfeljebb a legelső lépésre lesz időm, arra, hogy
körülbelül kitaláljam, hogy "mi a házi feladat" operatív lépésekben. Ezt
pedig én nem tartom tudományosan (már a pénzügyi tudományokat illetően)
értékesnek. Mert ebből nem érzem úgy, hogy tanultam volna
bármit is a befektetésekről. Legfeljebb a kiszolgáltatottságról, a
stresszről, a depresszió elkerüléséről vagy arról, hogy az emberek nem
figyelnek egymásra. Ebből, és a villamosra várásból sok elhatározás
született meg bennem. Nem gondolom azonban, hogy a befektetések
szemináriumnak ez szerepe vagy célja lehet.

Azt írod, hogy: "(Akár még egy TDK dolgozat, vagy egy
szakdolgozat-fejezet is kijöhet
egy-egy utánajárásból, vagy egy-egy programozás után kitisztul
a fejedben valami elmélet, esetleg megtetszik valami. Nem lehet tudni.)"
Tökéletesen egyetértek. Még azzal is egyetértek (amit nyilván
mögégondoltál), hogy a befektetések szeminárium segítheti ezt a
munkát azzal, hogy érdekes témákat villant fel, amiknek utána lehet
járni. Sajnos azonban az a tapasztalatom (és ezzel szintén nem vagyok
egyedül), hogy nemhogy jobban nem sikerült megértenem a
befektetésekkel kapcsolatban valamit, de általában az egész
tökéletesen homályos és csúnya a fejemben. Ezt nagyon nem
szeretem, és amennyire tudok, mindig küzdök ellene. Sajnos a befektetések
szemináriumok hangulata és feladatai ezt erősen megnehezítik.
Meg vagyok győződve róla, hogy a cél ennek az ellenkezője.

Na megyek vissza tanulni. Mindenesetre nagyon köszönöm, hogy
komolyan vetted a kérdést, és válaszoltál rá. És izgatottan várom, hogy
mi fog kiderülni abban az utánajárásban, ami a befektetések óra
szerepének tisztázására folyik.

Talán ha a befektetések szemináriumon kívül nem lenne más
dolgunk ebben a félévben, akkor sikerülne egész sokáig eljutni az
elmélyedés útján.

A minikomplexes tételsort mindenki nevében köszönöm,

andras

On 11/19/05, Andras Breuer wrote:
Kedves Dani!

Egy kérdés merült fel bennem: pontosan mik azok a kapcsolódó
szemináriumi anyagok, amik a szemináriumi röpdolgozatok témáját
fogják képezni? Számomra ugyanis ez nem nyilvánvaló. Azt szeretném
kérni, hogy amikor hivatkozol valamire, az a hivatkozás legyen
teljes, egyértelmű és visszakereshető. Teljes, amennyiben minden
vonatkozó forrást tartalmaz. Egyértelmű, amennyiben minden forrás
pontosan meg van jelölve. Visszakereshető, amennyiben a hivatkozás
alapján meg lehessen találni a hivatkozott anyagokat - amennyiben azok
nyilvánosan elérhetőek. Feltételezem, hogy Te is hasonló hivatkozási
alapelveket követelsz meg a kiadott feladataid során, ami ésszerű is,
mert a tudományos munkának alapfeltétele.
Szerintem ettől mindenkinek jobb lenne, és mindenki időt
spórolhatna meg vele - aminek egy részét (akár) például a minikomplexre
való felkészülésre is felhasználhatnánk. Vagy a
szakszemináriumra való készülésre. Vagy a befektetések szemináriumra való
készülésre.

Köszönettel,
andras

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinull.blog.hu/api/trackback/id/tr82376355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Breuer András 2008.03.11. 16:57:15

Az én életemben ez egy nehéz időszak volt. Úgy érzem a nehézségeket jó részt azok a dolgok okozták, amiket a leveleimben is leírtam, és úgy
érzem mások is lehetnek ebben a helyzetben most.

_Számomra_ az volt a levelezés tanulsága, hogy _nekem az volt az érzésem, hogy_ sokkal többet
foglalkoztam én és általában a hallgatók a tárgyakkal, tematikával és
a "nagyobb képpel", mint amennyire az egyetem vezetősége/a szak
felelősei/a tárgyért felelős tanszék/szemináriumvezetők. Valamint
az, hogy számomra akkor is és most is elfogadhatatlan ez a minőség.
Ugyanakkor nagyon örültem neki, hogy sikerült erről/ezekről a
problémákról legalább elbeszélgetnünk, még ha nem is sikerült
egyetértésre jutnunk.

A bejegyzéssel az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet erre a jelenségre, és párbeszédet provokáljak ezekben a témákban.

Az ehhez hasonló élmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ha a Corvinusról van szó, 4. év óta kifejtem róla döntően szomorú véleményem.

Úgy gondolom, hogy ez a passzív, néha aggresszív hozzáállás bizonyos pontokon egybecseng a Pete Péter által hirdetett szomorú magyar közgazdaságtani felsőoktatási helyzetképpel, annak egy személyes megnyilvánulása.
Ld. pl: www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0639&article=2006-1001-2102-22JRJW
A Pete által írtak és a saját élményeim közti hasonlóságot abban látom, hogy a 4.-5. éves nehézségek jórészt köszönhetőek az 5 év koncepciótlan tanterveinek, valamint abban, hogy - számomra úgy tűnt - rendkívül kevés energiát fordított az egyetem/szak/tanszék/... a tanulás elősegítésére (a tárggyal kapcsolatos anyagok pontos meghatározására, tematika a félév vége előtti létrehozására, véglegesítésére és az adminisztráció megkönnyítésére).

Nem gondolom ugyanakkor, hogy a Pete féle vízió politikai gazdaságtani vonulata és a pénzügy/befektetések tanszék között komolyabb összefüggés lenne, a nekem tanított befektetéselemzési/kockázatkezelési tárgyak nagy részét (pontosabban a feladott kötelező irodalmakat) kurrensnek tartom a befektetéselemzési/kockázatkezelési piacon.

Remélem a személyes hangvétel inkább növeli majd a provokált vitát, minthogy csökkentené azt.

andras

Fekete Pestis 2008.03.11. 21:47:28

Nezd Andras,
itt tobb problemat is latok.

A legelso az, hogy alapvetoen nem kvantitativ beallitottsagu emberektol alapvetoen kvantitativ gondolkodast es kvantitativ jellegu " munkastilust" kovetelnek meg. Megfelelo alapok es affinitas nelkul, mondom en.

Mert amit Havran kollega ir, hogy (a) olvass utana 3000 oldalt (b) tegyel fel technikai jellegu, strukturalt kerdeseket (c) kodold be a numerikus modelllt, mint allat az valoban az ilyen jellegu emberek munkastilusa. De eppen azert " ritkak" ( relative, a kommunikacio szakosokhoz meg a sales-esekhez kepest ) az elmeleti fizikusok meg a programozo matematikusok, mert ez a gondolkodasmod idegen az emberek tobbsegetol.

A masik meg a penzugy tanszek arroganciaja es gonoszsaga. Errol tudnek sztorizni ( en ugyan nem oda jartam, ettol fgltnul ) , de minek. Mindenesetre megnyugtatlak, hogy ez a stilus mar legalabb 1995 ota uralkodik, amikor ez a tanszek nalam kepbe kerult.

A ket problema " szuperpoziciojara" jo pelda az " ismert eloszlasok bizonyos tulajdonsagai". Ugye, aki ezzel foglalkozik, annak "nyilvanvalo", hogy az ismert ( folytonos ) eloszlasok a
a. Gauss
b. Poisson
c. egyenletes
d. Levy ( csonkolt ),
stb
az " ismert tulajdonsagok" pedig
a. elso 2-3 momentum
b. karakterisztikus fuggveny
c. surusegfuggveny folytonossaga, esetleges szakadasi helyei ( stb)
Csakhogy ha egy " gonosz tanszek" egy tetelt " gyengen specifikal", akkor ott fennall az a veszely, hogy a ZH-n valami " ritka eloszlas" ( p.l. Gumbel ) prompt es analitikusan ki nem szamolhato tulajdonsagat kerdezi ( meroben "nevelesi" [azaz szivatasi ] celbol )

Vizsgan NyEu-ban is szivatnak. ( Pont ebbol a targybol az egyik kollegam az egyetemen oktat es vagja ki az embereket ). De altalaban a kerdeseket es az anyagot jol specifikalja, nem ker 3000 oldalt - az anyag nehezsege es elvontsaga miatt buknak meg a ( fokepp kozgazdasz) hallgatok.

Ez egyuttal a kvantitativ kozgazd. megkozelites meg nem honosodottsagara is utal. Ugyanis a kozgazdaszoknak kell olyan dolgokat megtanulni ( p.l. binomialis fak ), amelyek mogottes elveirol ( p.l. a faknal a differencialoperatorok diszkretizalasa, explicit vegesdiff. semak, stb ) nem lehet fogalmuk. [ Ez azert van igy, mert a 90s evek elejen a munkamegosztas ugy alakult, hogy a kozg jellegu temat a Kozgaz, a szamolgatast az ELTE TTK es a Muegyetem monopolizalta. ]

Mindenesetre szerintem a penzugy tanszektol eleg nagy intellektialis felkeszultseget igenyelt, hogy semmi ipari gyakorlattal es viszonylag szereny technikai kepzettseggel kidlogozzak a tematikat - lattam a lecture notesokat, eleg jol sikerultek. Ha az arroganciat sikerulne leadni ( amig a Banfi ott a tszv, addig remenytelen ), es ha nemi ipari gyakorlatuk lenne a kerdesben ( p.l. bearaztak volna egy swaption-t egy trading desknek, modell-kalibralassal, kod " produkcioba" tetelevel, stb ) akkor eleg jo eloadas sult volna ki a dologbol.
de nem igy ...

Krmk 2008.03.12. 15:37:53

Off

Kedves Fekete Pestis!

Korábban váltottunk pár szót emailben, mely során sokat segítettél nekem. Ezúton is szeretném megköszönni ezt. (sajnos az email beszélgetés félbeszakadt (lehet a fránya mailszolgáltató miatt, és így legalább biztosan megkapod amit írok:))

On

Ez a Bánfi az a Bánfi aki monetáris tanácstag?

Üdv: Krmk

S Uni V. Rock 2008.03.12. 15:43:54

Igen, Banfi monetaris tanacstag.
Itt a legujabb cikke, melytol az MNB elzarkozott.

nol.hu/cikk/484380/

Breuer András 2008.03.12. 18:18:13

Kedves Fekete Pestis!

Nekem őszintén szólva nem az általad említett kvantitatív munkastílussal volt a bajom. Szívesen olvasok utána, teszek fel technikai kérdéseket és kódolok be bármit (és már akkor is szívesen csináltam, amikor befelemző szakirányos voltam). A problémám abban állt, hogy:
1. Nem tudtam 3000 oldalt elolvasni és feldolgozni 1 hét alatt úgy, hogy mindenféle más órákra is kellett járnom és készülnöm. Ennyi anyagra ennyi idő egyszerűen irreális.
2. Nem voltam egyáltalán meggyőződve róla, hogy a Dani által említett 3000 oldalból kiderül, hogy mik a fontosabb eloszlások fontosabb tulajdonságai. Nem is derült ki. Kétségtelen, hogy volt szó az általad is említett eloszlásokról és tulajdonságokról (egy másik órán), csak éppen az sehol nem hangzott el, hogy "és ezek itt kérem az ún. fontosabb eloszlások és azok fontosabb tulajdonságai." Nyilván én is csak ezeket az eloszlásokat néztem át, de _nagyon_ hiányzott az a bizonyosság, hogy éppen ezeket a dolgokat jó tudni a másik tárgyból is.
3. Én magamat inkább ilyen "keményebb", számolósabb, "kvantitatívabb" embernek tartom, és mint ilyen, elvártam volna Danitól és az egyetemtől, hogy ezekről a dolgokról _pontos_ leírást kapunk. Az ezekről a dolgokról az oktatott tárgyak anyagát jelenti. Úgy gondolom ugyanis, hogy ez a "kvantitatív" gondolkodásmód csak ilyen "szép rendben" tud működni. A matematika szépsége épp az egzaktságában rejlik számomra. Márpedig ezt _nem lehet_ félig így-félig úgy csinálni. _Nem lehet_ azt mondani, hogy nem mondom meg, hogy mi az 1 és a plusz, de tanuld meg, hogy mit jelent összeadni. És még azt is elhallgatom, hogy amikor azt mondom összeadni, akkor számokra vagy más dolgokra gondolok-e.
4. Abszolút hiányoztak a matematikai alapok a fenti témákhoz, és ebben - bármennyire jó is Medvegyev - keveset tudott változtatni egy negyedéves sztochasztikus analízis.

Az anyag nehézsége és elvontsága tetszett. Ezért választottam ezt a szakirányt. Az arroganciával és az ipari alkalmazások hiányának megfigyelésével egyetértek, és rendkívül taszítanak. Etikai téren például az is mélyen megdöbbentett, hogy Bánfinál a lányok és a fiúk külön államvizsgáztak. Bánfinál a lányok, másoknál a fiúk. Lehet, hogy nem volt szignifikánsan más élmény - ezt nem tudom megítélni, de abszolút elképzelhetőnek tartom. Akárhogyis, ezt mindenképp nemi alapú megkülönböztetésnek tartom. És emiatt elítélendőnek.

Fontosnak és érdekesnek tartanám ugyanakkor, hogyha a "másik oldal" is megnyilvánulna nyilvánosan ezekben a témákban. Eddig nem hallottam olyanról, hogy Bánfi vagy Száz, vagy bárki olyan, aki részt vett/vesz ebben az arroganciában, érdemben reagált volna az őket ért kritikákra. Emiatt én is valószínűtlennek tartom, hogy a dolgok pozitív irányba változzanak. Én személy szerint egyébként azt feltételezem, hogy sok egyéb, általuk fontosabbnak ítélt feladatuk miatt hanyagolják el a pénzügyes szakirányok adminisztrációját, tematikáit, és mulasztják el az elhangzott témákkal kapcsolatos anyagok a hallgatóság ismereteinek megfelelő pontosságú hivatkozásokat. (Emlékszem, amikor például szóban rákérdeztem Daninál, hogy hol tudnék utánanézni a fontosabb eloszlásoknak és egyéb nyalánkságoknak, ezt válaszolta: A könyvtárban meg az interneten. Száz Jánossal sajnos nem találkoztam eleget, hogy alkalmam nyílt volna hasonló kérdést feltenni). Felteszem, hogy a monetáris tanácsban és egyéb szakmai szervezetekben betöltött szerepüket fontosabbnak érzik az egyetemi dolgok adminisztrációjánál és a hallgatók ügyes-bajos problémáinál. Azt viszont nem értem, hogy akkor miért nem neveznek ki valakit maguk helyett, akik ezekkel a dolgokkal foglalkoznának, amik a normális egyetemi munkához elengedhetetlenek, miért nem veszik ezeket a kérdéseket komolyan.

Megjegyzem, hogy arrogancia ide vagy oda, a szakmai felkészültség a pénzügy tanszéken fényévekkel jobb, mint sok más közgázos tanszéken. Például Száz János zöld könyve egy tömör és jó összefoglalását adja a befelemzős témák számolós részének (gyakorlatilag matek nélkül). Berlinger Edina diákhiteles munkáját is komolynak tartom. Ugyanakkor nem éreztem a tanszék törekvését a feltörekvő tehetségek phd-re vonzására. Voltak akik ott maradtak, volt közülük jó is - ez szintén kivétel a közgázon -, de szerintem egy komoly egyetemnek sokkal komolyabban kellene vonzania a tehetségeket, mert csak így lehet a kurrens kutatás lendületét fenntartani. Az arrogancia pedig szerintem kevés tehetséget vonz. Szerintem.

andras
ui: Fekete Pestis: nem jártunk mi véletlenül egy bef szemináriumra Danihoz? Mailben is jó a válasz.

Krmk 2008.03.12. 20:51:38

S Uni V. Rock!

Köszi, a cikket nem olvastam eddig, csak egy portfolio.hu-s értékelést, mert azon túl, hogy feltűnt a névegyezőség (amely mint kiderült azért van, mert egy emberről van szó), nem sokat foglalkoztam ezzel.

tula 2008.03.22. 23:35:48

szia András,
többször is átnézve amit írtál, igazából nem értem, hogy pontosan mi a kritikád. Írsz olyat, hogy nem nagyon volt tematika; meg olyat is, hogy 3000 oldalt kellett volna egy hét alatt elolvasni; meg hogy nem derült ki, hogy minek hol lehet utánanézni; meg hogy "időm nagyon nagy részét kell azzal eltöltenem, hogy megpróbáljam kitalálni, hogy mi a feladat." Inkább írhatnál konkrétumokat, valahogy úgy, hogy "ezzel és ezzel volt baj, és ezt így és így lehetett volna/lehetne jobban csinálni", mert így számomra kevés tanulsága van ennek a posztnak. Másoktól ugyanis egészen más, olykor a tieddel homlokegyenest ellentétes véleményt is hallottam-olvastam (egyebek mellett a félév végi anonim tárgyértékelő kérdőíven, aminek pont az a célja, hogy az ilyen benyomásokról visszajelzést kapjunk -- ha már az egyetemi értékelő rendszer olyan, amilyen).

Félre ne értsd, tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi volt a probléma, és azt hiszem, hogy minden értelmes kritikára nyitottak vagyunk. Vannak dolgok, amiket magunktól is tudunk. Például sajnos nem létezik olyan tankönyv (pláne nem magyarul), ami minden olyan dolgot tartalmazna, amit a Befektetések tárgyban tanítani akarunk, logikusan és strukturáltan egymásra építve. Emiatt adunk meg több könyvet, mert mindegyik másban jó. De azt is megadjuk, hogy melyik témakörhöz melyik könyv melyik fejezetei kapcsolódnak. Persze ha túl sok tananyagot adunk meg, az kontraproduktív is lehet: vannak, akik inkább azt választják, hogy nem olvasnak el semmit (ez lenne a tanítás Laffer-görbéje? hm). Szóval nem teljesen világos, hogy ezt a problémát hogyan lehet jól kezelni. De azért igyekszünk tanulni a tapasztalatokból és a kritikákból.

üdv
zsolt

Fekete Pestis 2008.03.30. 11:28:52

Tula,
én azt hiszem értem, mi a gond.


Nézd, nekem Grazban volt egy fizikaprofesszorom ( ugy hivtak, hogy Walter Papousek ) . Nos, Herr Prof. papousek ugy oktatta a vekonyretegek fizikajat, hogy
1. Keszitett olyan HANDOUTOKAT , NEMET NYELVEN, amelyeken a fö kepletek fel voltak sorolva, minden orara
2. Az óra alatt ELMAGYARÁZTA hogy a képletek mit is jelentenek és hogy mi a fizikai jelentöségűk.
3. A vizsga során AZ ELÖADÁS SLIDEokból volt részletes, de nem szenyó kikérdezés.

Ezzel szemben itt, ha jól látom, hunderdzwanzig oldal kerűlt feladásra, ( angolul, ami azért fontos, mert nem biztos, hogy a gyerekek értik a szaknyelvi angolt számtanból ), az anyag nem kerűlt rendesen leadásra ( L. "fontosabb eloszlások fontosabb tulajdonságai " ), a vizsga meg ( állitólag ) szemét volt.

( Megjegyzem, megnéztem több NyEu egyetem numerikus módszerek sillabuszait és vizsgakérdéseit. Az esetek többségében a vizsgaanyag igen jól fedi azt, amit elöadáson leadtak. )

Papousek prof viszonylag keveset tanitott, de azt igen alaposan. És a gyerekek igen kedvelték a stilusát is, meg a személyét is ( joviális német professzor ). Képzelem, mi lett volna, ha feldaja p.l. a "a fényelnyelés fontosabb paramétereinek fontosabb tulajdonségait", egyik óráról a másikra. Meg is lincselték volna érte :)

DT 2008.03.30. 12:29:23


tanultam a tárgyat: nem volt több 100 oldalas angol olvasmány; volt sok kötelező irodalom, melynek egy része általam is vitatott, h mennyire jó /BKM/, de az mind magyar volt. többet nem nyilatkozok a témáról, mert csak elfogult tudnék lenni, kíváncsi vagyok objektív véleményekre én is.

érdekes 2008.03.30. 22:30:48

Fekete Pestis:
És kb hányan jártatok arra az órára amit ő tartott? És arra a szakra? (gondolom fizika)

Breuer András 2008.03.31. 16:16:51

Bocs, hosszú lesz, de remélem világosabbá válnak a gondolataim:

Sajnos nem dokumentáltam a félév eseményeit. Mostani emlékeim szerint sillabusz néhány hónappal az őszi félév kezdete után (november?) került ki a befektetések hirdetőre. Az addigi órákból (számomra, és azok számára, akikkel beszéltem erről) nem tűnt ki semmilyen konkrét irány. Az sem volt világos, hogy az "előadás" és a "szeminárium" része a két kötelező szaktárgynak mennyiben függ össze. Volt ugye
1. egy Medvegyev féle sztochasztikus analízis óra. Medvegyev szerintem nagyon jól adott elő, de egy negyedév alatt ő sem tudta korrektül leadni az anyagot. Talán nem véletlen, hogy matematika szakon 3 év alatt jutnak el idáig. Persze ide nem kell mindent tudni, amit ott megtanítanak ebben a témában, de ők meg eleve matematikusok, tehát komolyabb alapjaik vannak más témák miatt is, stb.
2. egy vállalatértékelés-szerű egymástól nagyjából független előadásokból álló, meghívott előadókkal operáló, igen változatos színvonalú tárgy
3. egy Benedek Gábor által tartott szimuláció, később megspékelve valami egyébbel, amire sajnos már nem emlékszem
4. egy pénzügyi piacokkal kapcsolatos matematikai modellekről szóló tárgy. Ez témáját tekintve sokban hasonlított a Medvegyev által oktatott tárgyra, csak épp kevésbé "szép" modellekről szólt (nem mindig folytonos, nem mindig normális eloszlású val változók, ...) Ilyen előadást és szemináriumot tartottál te is, Tula.

Ez a minimum 4-5 tárgy ment 2 órakód alatt. Az órakódoknak még volt valami semmitmondó neve (pl. Befektetések), de odáig már nem sikerült eljutnom, hogy nevet adjak mind a 4-5-? darab tárgynak, és sajnos senki más sem tette meg ezt a szívességet. Máig csak egy nagy massza van a fejemben erről a félévről. Ez bennem nagy szomorúságot okozott, és okoz továbbra is.

A különböző előadások és szemináriumok színvonala között szintén drámai különbségek voltak. Volt olyan váll.ért. előadás, ahol az előadó azt kérdezte meg tőlünk, hogy hogy lehet powerpointban egyszerre látni a kivonatot az aktuális slide-dal. Havran Dani azzal kezdte az egyik szemináriumot, hogy megpróbálta a táblánál elmagyarázni, hogy mi is az az előrelátható folyamat (megkértük rá). Háromszor futott neki aztán inkább továbbmentünk, hogy "haladni tudjunk az ""anyaggal""". A másik végén ott voltál például te, Tula, (számomra) érthető előadást tartottál, voltak előadásfóliáid, követhetőek voltak és tömörek, amiknek az elején össze volt foglalva, hogy miről lesz szó, stb. A szemináriumaidon is lehetett tudni, hogy honnan hova akarsz eljutni, és segítettél végigmenni az úton, elérhetővé tetted az elkészült anyagokat a neten. Sajnos ez a stílus döntő kisebbségben volt. Amikor Daninak az alábbi kérdést tettem fel:
"Nade mi a véleményed a befektetések szeminárium szerepéről? Mi a
célja? Sikeres-e? Hatékony-e? Hatásos-e? (hogy a közgazdaságtannál
maradjunk) Szép-e? Jó-e? Igaz-e? (hogy egy kis filozófiát is vigyünk
bele)"
Ez volt a válasz (kiragadott idézet egy négymondatos levélből):
"A kérdéseket magadnak kell megválaszolnod az egyetem végén.
Ha felérsz a "egy" tetejére, talán onnan meg is tudod."
Ez elkeserített, és máig elkeserít.

Azért írok ennyit ilyen "szoftosabb" részletekről, mert ezek tették fel nálam a pontot az i-re.

De jöjjenek a konkrétumok (pozitíve):
1. A tárgyak scope-ja folyamatos változásban volt a félév alatt, hónapokkal a félév kezdete után került csak ki szillabusz a hirdetőre (néhány tárgyból akkor sem - ilyen volt a Medvegyev, vagy a vállalatértékelősdi).
2. Nem volt érezhető semmilyen tervezettség a tantervvel kapcsolatban. Nem tudtam, és máig nem tudom, hogy mi volt az elképzelés ezekkel a tárgyakkal kapcsolatban. Mi volt a céljuk, milyen elvárásai voltak vele a tanszéknek, mikor értékelte sikeresnek, hatékonynak, hatásosnak őket.
3. Változó volt, hogy mit mennyire kell megtanulnunk (mi a tananyag) a félév során. Néha a Hull és a BKM volt hangsúlyos, néha a fontosabb eloszlások, néha a pénzügyi piacok fontosabb jellemzői. Ennek utánanézhetünk a "könyvtárban" vagy az "interneten", olvasgathatunk róla MNB-s tanulmányokat, vagy portfolio.hu-t (Dani szavai). Ez azért volt különösen zavaró, mert már a félév elejétől sok előadáson és szemináriumon elhangzott, hogy most aztán már folyamatosan tanulni kell ahhoz, hogy ne legyen gondunk a diplomával. Én ennek egyébként örültem is, elvégre ezért jártam egyetemre. Hogy pontosan mit kellene a szabad időmben tanulgatni, az sajnos nem derült ki számomra. Hull? BKM? stilizált tények? valamibe ássam bele magam a diplomához? somindent felületesen? sok ötletem volt...
4. Változó volt, hogy miről fog szólni a számonkérés. Egy ideig minden héten írtunk egy röpdolgozatot (ezeknek a témája egyébként jól definiált volt, 2-3 fejezet a Hull-ból), ez végül nem számított sehova. Rendkívül bonyolult volt a számonkérés értékelési rendszere. A Befektetések tárgyra kapott jegyünk például emlékeim szerint az alábbiak szerint alakult (ezt kb decemberre tudtuk csak összerakni):
a) 3 házidoga a vállalatértékelésszerűből 10+20+20 pontért
b) 1 zh ugyanabból 50 pontért
c) 1 "kiskomplex" "befektetésekből" 10 pontért, amit ha nem csináltál meg, az egész tárgyból buktál (ehhez kaptunk egy tételsort a kiskomplex kezdete előtt _egy héttel_)
d) 1 zh befektetésekből 40 pontért
a), b)-t megfelezed, hozzáadod c)-t és d)-t és már ki is jött, hogy hány százalékod van, amit már csak be kellett helyettesíteni egy százalék-jegy függvénybe.
5. a "tananyagból" a Hull épp nem volt kapható magyarul a könyvesboltokban, angolul lehetett amazonról rendelni, vagy fénymásolni (úgy emlékszem a tanszék ezeket javasolta - a tanszék szellemi tulajdonhoz való hozzáállásáról itt szívesen írnék egy másik tanulmányt...). A tananyagot illetően a fontossági sorrend folyamatosan változott. Szerintem nem várható el ekkora mennyiségű anyag feldolgozása egy fél év alatt. Ráadásul komoly felkészülés nélkül szerintem nagyon nehéz a teljes anyaggal pontosan képben lenni. Ez nem is lenne baj, erre való a szigorlat, csak sajnos a félév során soha nem volt egyértelmű, hogy ebből mikor, mi, milyen módon kerül számonkérésre. Kétségtelen, hogy ezeknek egy része már korábbi tárgyakban is szóba került. A tananyag úgy emlékszem november tájékán került ki a hirdetőre. Addig csak pletykák voltak arról, hogy mit is kellene tudni a következő órára. Havran Dani az egyik szemináriumon bejelentette, hogy 2 hét múlva "röpdolgozatot" írunk a Hullból, a következőn megjelölt 2 konkrét fejezetet, de továbbra is valamiféle "tanuljatok sokat, mert baj lesz" dologgal fenyegetőzött. A hirdetőre kitett tananyaggal kapcsolatban is csak az emlékeimre tudok (sajnos) hivatkozni:
a) Száz János: Kötvények és opciók árazása ("zöld könyv")
b) John C. Hull: Opciók, határidős ügyletek és egyéb származtatott termékek
c) Bodie-Kane-Marcus: Befektetések
d) Baxter-Rennie: Pénzügyi kalkulus
e) Medvegyev Péter: Zűrzavaros bevezetés a sztochasztikus analízisbe közgazdászok számára (elérhető volt Medvegyev honlapján)
f) előadásanyagok (elérhetőek voltak szerintem Tulának köszönhetően)
g) előadásokon feladott cikkek (elérhetőek voltak szerintem Tulának köszönhetően, kétségtelen, hogy több közülük angol nyelven volt - ez engem nem zavart, de volt, akit igen)
h) Dunbar: Talált pénz
i) Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten
j) Copeland, Coller, Mullin: Vállalatértékelés : Értékmérés és értékmaximalizáló vállalatvezetés
k) Jorion: A kockáztatott érték
l) minden egyéb anyag, amiről valaha szó volt a szakon.

minimális elvárásaim egy egyetemi órával/tárggyal kapcsolatban (normatíve):
1. legyen egy olyan (nyilvános) tanterv, amibe a tárgy szervesen illeszkedik
2. legyen elérhető (nyilvános) szillabusz minden tárgyra a szak elindulása előtt, de legalább a tárgy elindulásáig
3. legyen (nyilvános) számonkérési rendszer
4. legyenek (nyilvános és) reális elvárások a tárgy elvégzésével kapcsolatban. Legyenek elérhetőek (magyar nyelven) a kötelező olvasmányok és a tananyag
5. az órák elején hangozzon el, hogy miről lesz szó az órán
6. arról legyen szó, a tárgy/az óra legyen logikusan felépítve (segíti a megértést)
7. az előadásokon és szemináriumokon elhangzottakat támogassák előadásfóliák
8. az előadásfóliák legyenek (nyilvánosan) elérhetőek
9. létezzen kontrolling a tárgyakkal/órákkal kapcsolatban. Létezzen valódi tárgyfelelős, akihez bármilyen a tárggyal kapcsolatos problémával lehet fordulni, mert képben van. Létezzen olyan intézmény, ahol a tanszék oktatói egymás óráit is meghallgatják. Létezzen arra fórum, ahol az órákon szerzett tapasztalatokat nyíltan megoszthatják/megvitathatják egymással/a hallgatókkal. Legyen egyértelmű, hogy az itt elhangzottak és a jegyek/diploma/karrier között nincs összefüggés (sokan félelemből nem vállalták fel a véleményüket).

A fent leírt minimumot a szakirányos órák nagyrészt nem teljesítették. Voltak ugyanakkor jobb órák is, például Makaráéi, vagy Tuláéi. Meg olyanok, amik nálam kiverték a biztosítékot. Ilyen volt például a befektetések szeminárium Havran Danival.

Végül pedig:
Tula:
Ezt írod:
"De azt is megadjuk, hogy melyik témakörhöz melyik könyv melyik fejezetei kapcsolódnak."
Én ennek sajnos alig láttam nyomát 2005 őszén. Kétségtelen, hogy a te előadásfóliáidon rajta volt. Volt azonban olyan "a stilizált tényekről" szóló előadás is, ami pontosan követte Cont, Rama, 2001, Empirical properties of asset returns: stylized facts and
statistical issues cikkét bármiféle hivatkozás nélkül. Emlékeim szerint Havran Dani szemináriumain "a Hull", "a könyvtár", "az internet"-nél közelebbi hivatkozások csak elvétve voltak. Ezért is írtam meg neki első levelemet.

Most újra elolvastam az összes levelemet, és én kihallom belőlük a konkrét és konstruktív javaslataimat is. pl:
"Úgy gondolom, hogy nem véletlen,
hogy az egyetemi órák (vagy talán inkább a jól struktúrált, szerepüket
betöltő egyetemi órák) egy jól meghatározott tematika alapján jól
meghatározott feladatok megoldása során értékelik a
hallgatókat. Ha ugyanis ez másképp lenne, úgy az eredmények erősen
véletlenszerűen alakulnának - attól függnének, hogy az aktuális hallgató
mennyire találta el a kérdéseket összeállító fókuszát, nem pedig attól,
hogy a hallgató mennyire ismerkedett meg a témával, mennyire mélyedt
el benne. Ez pedig szerintem sokak igazságérzetét sértené.
Másrészt nem a célzott változót, az elmélyedés fokát mérné."
Persze a fentiek feltételes módban vannak, mert írás közben még csak gyanítottam, hogy nem változik a tanszék hozzáállása a félév maradék részében. Most, hogy túlvagyok a tárgyból a vizsgán, ki is jelentem őket. Véleményem szerint véletlenszerű jegyeket kaptunk befektetésekből, az nem tükrözte tudásunkat, képességünket, felkészültségünket, vagy a befektetett energiát, és ez sértette az igazságérzetemet.

Ha nincs jó tankönyv, az egy nagyszerű alkalom, hogy írjatok egyet. De az is tök jó lenne, ha lenne egy világosan felépülő, részletes tematika, amiből kitűnik, hogy mi az az anyag, amit le akartok adni, és miért. Ilyen tematikát most, 2,5 évvel később sem látok például itt: finance.uni-corvinus.hu/index.php?id=pem2b
Amit pedig itt látok:
finance.uni-corvinus.hu/index.php?id=pem2g
az erősen emlékeztet arra az utókövetésre (március 3-ig vannak rajta pillanatnyilag bejegyzések), reménytelen tempóra és kuszaságra, amit 2,5 évvel ezelőtt átéltem.

Marha kíváncsi lennék egyébként más véleményekre is. Annak is örülnék, ha valamennyire össze tudnád foglalni legalább egy részüket. A legfontosabbnak ugyanis (itt) a nyílt párbeszédet tartom.

üdv,
andras

Deák Tibor 2008.03.31. 23:56:07


András,

Te milyen szakos vagy? Mert valamit nem értek nagyon. Én is tanultam előző félévben Befektetések-et, de mi biztosan nem egyről beszélünk. Te gazdmatos vagy? Nekünk nem volt nehéz egyáltalán, de ez annak is köszönhető, hogy semmi ilyenről nem volt szó, hogy több óra egy név alatt. Nálunk, sima Pénzügy Szakosoknál volt megadva óráról órára, h mit kell elolvasni, tudni, amiről Tula is beszélt. Meg a tananyag csak a következő 3 könyvre korlátozódott: BKM, Hull, Száz. Ez viszont nem megvalósíthatalan, sőt. Érdekes amiket leírtál; kétségtelen, hogy sok a hiányosság.

Breuer András 2008.04.02. 20:27:01

Tibor: Befektetéselemző és kockázatkezelő főszakirányon, pénzügy szakon végeztem a közgázon 2006-ban. Nem vagyok gazdmatos (akkor ilyen talán még nem is volt). Amiket leírtam, azokat 2005 őszén éltem át, Havran Danival folytatott levelezésem is 2005 őszén zajlott (ez egyébként a levelek fejlécében lévő dátumokból is kitűnik).

Nagyon örülök neki, hogyha javult azóta a helyzet, és köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk. Csak hogy tisztábban lássak, egy-két rövid kérdés:
Medvegyev féle Zűrzavaros bevezetés a sztochasztikus analízisbe volt nektek?
Baxter-Rennie? Mértékcsere? HJM modell?
Össze tudnád foglalni röviden, hogy mi volt a befektetések tananyag? (Ilyesmire gondolok, mint mondjuk: ezen-és-ezen a modellen keresztül tanultunk derivatív árazást, árfolyam/kamatláb előrejelzést, ... majd ezt kiterjesztettük ilyen-és-ilyen általánosabb esetekre, ...
vagy, inkább elmélettörténeti megközelítésben:
a nyolcvanas évek elején így-és-így közelítették meg a derivatív árazást, aztán ez-és-ez történt, amit követett egy elméleti fordulat, a kilencvenes évek óta pedig az ilyen-és-ilyen modellek népszerűbbek ezért-meg-ezért)

Deák Tibor 2008.04.03. 12:24:56

A következőképpen nézett ki nálunk a Befektetések:

Ezt a tárgyat harmad és negyed évesek is tanulhatják /a gazdmatosokkal együtt/, tetszőlegesen eldönthető, hogy ki mikor veszi fel. A Befelelmező Főszakirányosoknak kötlező 4. félévben, de mint írtam már szakirány választás előtt is teljesíthető.

Az általad említett fogalmak egyike sem volta tananyag része, de remélem a Medvegyev féle sztochasztikus kalkulsra sor fog kerülni, mert komoly hiányosságok vannak. A Baxter Rennie nem volt. Kamatlábmodellek, kamatlábderivatívák sem voltak /leszámítva a swaption-t de az is csak említés szintjén/.

Röviden összefoglalva a tananyagot:

1) Kötvények: hozamgörbék, ~modellek; DUR, konv; immunizálás; fedezés
2) Részvények: indexek; CAPM; APT; technikai elemzés; béta becslési eljárások
3) Határidős ügyletek:
spekuláció, fedezés, arbitrázs határidős és devizapiacokon; forward, futures ügyletek, határidős árupiac, stb;
4) Swapok:
kamat és devizaswapok árazása, tervezése, felhasználása fedezeti célra +szintetikus előállítás
5) Opciók:
Statikus megközelítés: korlátok, paritások, spekuláció, arbitrázs
Binomiális modell: CRR, p=0,5 modellek európai és amerikai opciókra, osztalékot fizető opciókra
BS modell: némi sztochasztikus bevezetés /minimális/, BS képlet, diff egyenlet /megoldási menete nem/, görögök
6) Beágyazott opciókat tatalmazó kötvények, egyéb:
OAS, át-, visszaváltható, visszahívható kötvények, warrantok /BS szerint és bin modellben/, Bull - CD
7) Partnerkockázat: csődopció, Merton-Modell, Hull-White Modell

Folyamatos számonkérés volt, heti kis Zh-k formájában, plusz két beadandó, ami szerintem nagyban hozzájárult a tananyag gyakorlatiasabb elsajátításához.
Számomra többek között ezért is nagyon kellemes pozitív csalódás vot ez a tárgy az egyetemen hallgatott korábbi óráimhoz képest.

Kötelező irodalomnak a fent említett 3 könyv volt megadva.
Azt hiszem röviden ennyi. Ha bővebben érdekel, hogy mi volt a tananyag írj egy mailt, és átküldöm a Tula által is említett összefogalalást. Mailcímem:
l_homme_qui_rit@freemail.hu

Néhány szó az általad említett kurzusok hiányáról:

1. "Medvegyev féle sztochasztikus analízis óra."
Sajnos nem tudok róla, hogy lenne, de nagyon nagy szükség lenne rá. Remélem ezt a Tanszék is tudja.
2. "Egy vállalatértékelés-szerű egymástól nagyjából független előadásokból álló, meghívott előadókkal operáló, igen változatos színvonalú tárgy"
Ez szerintem sehogyan sem kapcsolódik ide; és a színvonalát tekintve leírásod alapján, nem is kellene, hogy legyen ilyen tárgy.
3. "egy Benedek Gábor által tartott szimuláció, később megspékelve valami egyébbel, amire sajnos már nem emlékszem"
Ilyenről nem is hallottam még. Mit értesz a szimuláció alatt?
4. "egy pénzügyi piacokkal kapcsolatos matematikai modellekről szóló tárgy."
Nem tudok róla, hogy ez lenne.

Ami van biztos: Kötvények és kamatlábderivatívok negyedéven és Árfolyammodellek ötödéven. De utóbbi is már eltűnt a mi operatív tantervünkből sajnos. Engem az keserít el, hogy azok, akik mélyebben is szeretnék elsajátítani a témát, azoktól elveszik a lehetőséget azzal, hogy szépen kimazsolázzák a tantervből a komolyabb, alaposabb készülést, keményebb munkát igénylő tárgyakat és helyette vagy semmitmondó vállalatértékelősdivel, vagy pedig nevetséges színvonalon lévő és teljesen komolytalan "bevezető tárgyakkal" /pl.: pénzügyi számítások, pénzügyi adatok elemzés és kezelése/ cserélik ki őket. Eddig nekem sajnos a Befektetéseken kívül, utóbbiakhoz volt szerencsém. Nem tartom jónak, hogy az Egyetemen jelenleg csak az kaphat komoly Befektetéselemzői képzést, aki kezdetektől fogva Gazdaságmatematika szakon tanul és ezt választotta főszakirányának. Ha így folytatódnak a dolgok sajnos oda jutunk, hogy a sima Pénzügy szakosok, akik Befektetéselemző főszakirányra mennek értéktelen képzést kapnak ezen a téren gazdmatos pályatársaikhoz képest. Ami személy szerint engem még elkeserít, és ehhez már a Tanszéknek nincs köze, hogy mellékszakirányként az egyetem nem akarja engedni, hogy a Sztochasztikus folyamatok elinduljon, azon a címen, hogy kicsi rá az igény. Jelzem, hogy a mellékszakirány tárgyai nem elkülönült kurzusokat jelentenek, hanem a gazdmat képzésbe bevontan voltak eddig is hallgathatók. Tehát semmilyen többletköltséggel nem jár az indítás. Ennek ellenére az Egyetem vezetősége mégsem támogatja ennek indítását, pedig a Befektetéselmező főszakirányhoz ez az, ami közvetlenül is kapcsolódik.

Ha valamit kihagytam a Befektetésekkel kapcsolatban, egészítsen ki valaki.

Breuer András 2008.04.03. 15:27:15

az általad összefoglalt tematika finomnak és értelmesnek hangzik, nekünk is volt talán egy hasonló tárgyunk 3. évben. Berlinger Edina tartotta. Lehet, hogy az a tárgy, amiről én beszélek valójában nem "befektetések", hanem "befektetések elemzése" néven futott. az általad is említett árfolyammodellek (vagy valami hasonló) volt szerintem a pénzügyi piacokkal kapcsolatos matematikai modellekről szóló tárgy.

a szimuláció marha érdekes volt, de szintén nagyon mélyvíz volt. arról volt benne szó, hogy numerikusan szimuláljunk (mondjuk monte-carlo módszerrel) mondjuk részvényárfolyamokat, és a szimulált árfolyamok alapján becslést tudunk adni egy derivatív termék árának várható eloszlására. tökre izgi volt, de mélyvíz (sajnos nem volt eléggé megalapozva módszertanilag - szerintem).

mindenképp pozitív volt a befelemző főszakirányban, hogy izgalmas témákról volt szó - minden adminisztratív, oktatói és menedzsment hiányosság mellett.

nincs fenn a neten valahol a tárgyösszefoglaló egyébként?

andras

Deák Tibor 2008.04.03. 17:58:01

Kezdem sejteni, hogy mi az amit Te tanulhattál. Amit én tanultam, annak felelőse is Berlinger Edina volt. Amiről viszont Te beszélsz az talán most Pénzügyi Modellezés néven fut és nem is 1 féléves tárgy. Olvasgattam már párszor a tematikáját, szórakoztató tárgynak tűnik, körülbelül azt fedi le a 2 félév anyaga, amit Te leírtál, kivétel, hogy ha jól tudom nem tartalmaz vállalatértékeléssel kapcsolatos modult. Viszont, ahogy azt már le is írtam előző kommentemben, nagy sajnálattal tölt el, hogy én EZT SEM fogom tanulni, ugyanis ez a tárgy csak a Gazdaságmatematikus képzésben résztvevőnek van meghirdetve.

A rendszer afelé halad, hogy ha valaki befelemző akar lenni, annak már középiskola után tudnia kell, hogy gazdmatra kell jelentkezni ahhoz, hogy érdemleges befelemző lehessen belőle. Aki viszont egyetemen időközben dönti el, annak már esélye sincs. Én ezt méginkább rosszallom, mert én egyetem első két évében egész más szakra jártam /Társadalomtudományi karra/, még 1 éve sem vagyok pénzügy szakos, és maximálisan tisztában vagyok vele, hogy az embernek kell ahhoz idő, és elsősorban sok információ, hogy meg tudja hozni azt a döntést, hogy hogyan tovább, és az ne olyan legyen, amit félév után meg is bán. De ha azt nézzük, hogy aki kezdetektől Pénzügy szakos, és most akarja eldönteni, hogy milyen szakirányra menjen tovább, annak számolnia kell azzal, hogy befelemzőn már csak valami csökkentett szintű képzést fog kapni, amivel csak úgy lehet az igazi befelemzőkkel versenyképes, ha eléggé elhivatott és autodidakta. Én ezt nagyon nem átgondolt dolognak tartom a Tanszék részéről. De nagyon szívesen meghallgatnám belső ember, például Tula véleményét is erről.

tula 2008.04.07. 12:48:45

huh, nagyon sok minden felmerült itt, és igyekszem mindenre szép sorjában válaszolni. De mindenekelőtt, András, azt írod, hogy

"Lehet, hogy az a tárgy, amiről én beszélek valójában nem "befektetések", hanem "befektetések elemzése" néven futott."

Ez elég sok mindent megmagyaráz. Azt gondoltam, hogy mielőtt egy ilyen postot megírsz, mint ez, legalább veszed a fáradságot, hogy végiggondold, hogy mit írsz. Máskülönben elég hiteltelenné teszi a történetedet az, hogy már nem is tudod pontosan, hogy a tárgynak, amit éppen lealázol, mi volt a neve és melyik félévben is tanultad.

A "Befektetések" című tárgy a Befektetéselemző szakirány talán legfontosabb tárgya, jó sok éve szinte változatlan tematikával megy (azzal, amit Tibor is elküldött). A tananyag meg van adva, magyarul van és elérhető. Igaz, hogy a Hull-könyv magyar fordítása elfogyott, és a Panem egyelőre nem is tervezi az új kiadást, de erről asszem nem mi tehetünk. A könyvtárban egyébként is van belőle talán elég példány.

Én utoljára 2004. őszén tanítottam Befektetéseket, az akkori honlap címe:
penzugy.bkae.hu/befektetesek/2004osz/
a 2005-ösé
penzugy.bkae.hu/befektetesek/
Ezek, azt hiszem, magukért beszélnek. A tavaly őszi tárgy honlapja a tanszéki honlap alatt szintén elérhető.

Minden félév végén megkérjük a hallgatókat, hogy (névtelenül) értékeljék a tárgyat. Idéntől pedig már működik az egyetemi Halvel is, aminek az eredményei nyilvánosak. Utóbbin a Befektetések tárgyat 57-en értékelték. Kaptunk hideget-meleget is: volt akinek a kedvenc tárgya volt az egyetemen, mások kritizálták a helyenként kaotikus szervezést. A legtöbben azt vetették a szemünkre, hogy nagyon sok az anyag, és inkább két félévben kellene tanítani a tárgyat. Az igaz, hogy sok az anyag, de színvonalas mesterképzést csak úgy lehet csinálni, ha magasak a követelmények. Ettől függetlenül azért igyekszünk minden értelmes kritikát megfontolni. A számszerű értékelések néhány kivételtől eltekintve 3.5 körül szóródtak, a fentiek miatt. Senki sem vetette a szemünkre azokat, amiket te.

Ezek után, tekintettel arra, hogy te nem erról a tárgyról állítottad, amit állítasz, azt hiszem, a minimum az, hogy írsz egy helyreigazítást a címlapra.

tula 2008.04.07. 12:57:28

----------
1. "Medvegyev féle sztochasztikus analízis óra."
Sajnos nem tudok róla, hogy lenne, de nagyon nagy szükség lenne rá. Remélem ezt a Tanszék is tudja.
----------

Jelentem, van. Eddig a "Pénzügyi eszközök árazása" című tárgy egyik blokkjaként futott, "Dinamikus sztochasztikus modellek" címen, a Medvegyev Péter tartotta az előadásokat, a szemináriumokat pedig mi a tanszékről. A tárgy az őszi félévben fut, a Befelemzők számára kötelező tárgy volt negyedéven, a Befektetésekkel párhuzamosan. A tárgy honlapjának címe:
finance.uni-corvinus.hu/index.php?id=17538
itt minden információ fent van.
Fontos, hogy 2008 őszétől külön tárgyként, új néven ("Az eszközárazás matematikai alapjai"), de azonos tartalommal fog indulni a tárgy. Szerintem bárki felveheti. Tibor, ha neked valamiért nem sikerül, szólj és elintézzük.

A tartalomról: a tárgy a sztochasztikus analízisbe vezet be, bemutatja az Ito-kalkulust és a származtatott termékek árazását a PDE-s és a mértékcserés módon egyaránt. Minden tananyag fent van a honlapon.

tula 2008.04.07. 13:16:27

----------
A rendszer afelé halad, hogy ha valaki befelemző akar lenni, annak már középiskola után tudnia kell, hogy gazdmatra kell jelentkezni ahhoz, hogy érdemleges befelemző lehessen belőle. Aki viszont egyetemen időközben dönti el, annak már esélye sincs.
----------

A rendszer a valóságban épp az ellenkező irányba halad: a bolognai rendszerű képzés egyik célja ugyanis éppen az ilyen problémák orvoslása.
Már javában zajlik a BA képzés, ennek folytatásaként nappali tagozaton 2009 őszétől indul a közgázon a mesterképzés. A tanszékünk az ELTE TTK-val közösen indítja a Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakot. Ez tulajdonképpen a gazdaságmatematika szak utódja a graduális képzésben. Ide közgazdasági BA-vel és matek BSc-vel is lehet majd jelentkezni. A közös oktatás úgy fog kinézni, hogy az egyik félévben az ELTE-n fognak tárgyakat hallgatni a hallgatók, a másikban meg itt. Két szakirány lesz, Aktuárius és Kvantitatív pénzügyek. Ha érdekel titeket, szívesen elküldöm a tematikát is.

Lesz továbbá egy pénzügyi mesterszak is, három szakiránnyal (Befelemző, Vállalati pénzügy, Monetáris és közpénzügyek). Ez nagyjából a mostani képzés folytatása lesz.

Ezen túlmenően az a véleményem, hogy egyáltalán nem attól lesz valaki "érdemleges befelemző", hogy tanul-e sztochasztikus analízist az egyetemen vagy sem. A módszertan itt mindig csak egy eszköz, amit pénzügyi problémák megoldására lehet használni, de ha valaki nincs tisztában a pénzügyi kérdésekkel, akkor hiába tudja a matekot, nem lesz belőle jó befektetéselemző. Az új képzési struktúrában ezeket a hangsúlyokat is igyekszünk érvényesíteni.

Majd válaszolok a többire is, csak van sok más dolgom is.

tula 2008.04.07. 18:33:12

akkor tovább.

Volt egy olyan kritika, hogy több, lényegében egymástól független tárgy is futott egyetlen közös név alatt. Továbbá sokszor maguknak a tárgyaknak a nevei sem feltétlenül tükrözték azt, hogy miről szól a tárgy. Igazából erre az egyetlen példa a fent már említett "Pénzügyi eszközök árazása" című tárgy. Ennek a tárgynak két különálló blokkja volt, az egyik "Dinamikus sztochasztikus modellek", a másik "Áringadozások a pénzügyi piacokon" címmel futott. Az elsőről már írtam, ez a Medvegyev tárgya; a másodikat pedig eredetileg a Kondor Imre (ELTE TTK Komplex Rendszerek Tanszék, Collegium Budapest, stb). előadása volt, amit utóbb Marossy Zita és én átvettünk és szemináriumokkal egészítettünk ki.

Teljesen jogos az a kritika, hogy külön tárgyak ne fussanak egy név alatt, és hogy a tárgyak címéből a témához valamelyest értő ember számára világos legyen, hogy miről szól a tárgy. A fenti két tárgy eredetileg külön volt (én még így tanultam kb 6 évvel ezelőtt), de azután adminisztratív okokból a tanszék kénytelen volt összevonni őket (nem érték volna el a minimális kreditet külön). Hogy miért ez volt a tárgyak címe, annak meg történeti okai vannak. Például a Kondor Imre ugyanezen a néven tartotta ezt a tárgyat az ELTE TTK-n. Ott, ahol ez az egyetlen ilyen témájú kurzus, ott megfelel az "Áringadozások a pénzügyi piacokon" elnevezés. A Befelemző szakirányon, ahol viszont tulajdonképpen minden tárgy a pénzügyi piaci áringadozásokról szól, ott már ez a cím nem hordoz információt. Mégis így került át annak idején, ami kétségtelenül nem volt szerencsés.

Azért használom a múlt időt, mert ősztől ezek a tárgyak ismét külön fognak futni, ráadásul új néven is. A Medvegyev Péter tárgya, amint azt már korábban írtam, "Az eszközárazás matematikai alapjai" címet fogja viselni, ami pontosan kifejezi azt, amiről szól. A Kondor-féle tárgy új címe pedig "Empirikus pénzügyek". Ilyen néven fog majd ennek a tárgynak az utóda továbbélni a leendő Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakon.

tula 2008.04.07. 18:48:57

----------
"4. egy pénzügyi piacokkal kapcsolatos matematikai modellekről szóló tárgy. Ez témáját tekintve sokban hasonlított a Medvegyev által oktatott tárgyra, csak épp kevésbé "szép" modellekről szólt (nem mindig folytonos, nem mindig normális eloszlású val változók, ...) Ilyen előadást és szemináriumot tartottál te is, Tula."
----------

Ha jól sejtem, itt az "Áringadozások" tárgyra gondolsz. Ha akkor nem jött le, akkor most újra elmondom (mint ahogy azóta is minden félév elején elmondom), hogy ennek a tárgynak az a célja, hogy a valós piacokon megfigyelt valós adatokból kiindulva próbáljon meg _statisztikai_ jellegű modelleket adni a pénzügyi folyamatokra. Ha úgy tetszik, akkor ennek a szemlélete homlokegyenest ellenkezik a Medvegyev-tárgy szemléletével. Én ezt úgy szoktam elmondani, hogy a Medvegyev tárgya matematikus-szemléletű: arra az alapfeltevésre épül, hogy a hozamok eloszlása stacionárius és normális -- mert ekkor tudunk egzakt árazási modellekhez eljutni. Az "Áringadozások" tárgy ezzel szemben inkább a fizikusok szemléletét tükrözi (nem véletlenül, hiszen a Kondor Imre fizikus): a megfigyelt adatokból indul ki, amelyek határozottan nem normális eloszlás képét mutatják. A megfigyelt adatokra ezek után próbálunk minél jobb statisztikai modelleket illeszteni (és nem egzakt árazási modelleket írunk fel). Ez az alapvető szemléletbeli különbség a "Mathematical Finance" és az "Econophysics" névvel illetett tudományos diszciplínák között; ugyanez a különbség képeződik le a két hivatkozott tárgyban.

tula 2008.04.07. 18:58:04

----------
"Volt azonban olyan "a stilizált tényekről" szóló előadás is, ami pontosan követte Cont, Rama, 2001, Empirical properties of asset returns: stylized facts and statistical issues cikkét bármiféle hivatkozás nélkül."
----------

Ugye nem azt akarod ezzel mondani, hogy plagizálunk? Ne legyél már nevetséges. Ezek a stilizált tények egyébként is tudományos közhelyek, százezer helyen dokumentálva vannak. Amikor mikró-előadáson arról van szó, hogy a keresleti görbe negatív meredekségű, akkor se szokás Marshallra meg Samuelsonra hivatkozni.

De ha nem ezt akarod ezzel mondani, akkor meg hadd emlékeztessek arra, hogy a Cont-cikk minden évben kötelező irodalomként meg volt adva. Kivéve asszem két évvel ezelőtt, amikor feladtunk egy házi feladatot a stilizált tényekről, amihez irodalmat kellett találni. Miután szinte mindenki sikeresen megtalálta a Cont-cikket, azután ezt fel is adtunk kötelező irodalomnak.

tula 2008.04.07. 19:11:56

András:
----------
"minimális elvárásaim egy egyetemi órával/tárggyal kapcsolatban (normatíve):
(...)
"
----------

Nem idézem vissza újra őket; ezekkel én is mind egyetértek. Kivéve azzal, hogy minden tananyag meglegyen magyar nyelven. Szerintem inkább a graduális képzésbe való belépés feltételéül kellene szabni a legalább szakmai középfokú angol nyelvvizsga meglétét. Ezen kívül pedig lehetőleg minél több angol nyelvű tananyagot, cikket és más egyéb szöveget kellene olvastatni a hallgatókkal.

Sőt, tovább megyek. Igazából a legjobb az lenne, ha az egész mesterképzés angol nyelven menne. Akkor lehetne igazán reálisan összemérni a közgázt más külföldi egyetemekkel. Bár erre belátható időn belül nem látok esélyt, azért van remény: az egyetem akar angol nyelvű mesterszakot indítani, és ez a tervek szerint pont pénzügyi lenne.


Visszatérve a kritikádra: ma a szakirányos tárgyak zöme megfelel a te elvárásaidnak (még ha ez nem minden tárgy honlapján látszik is). De ha nem, akkor is van minden tárgynál tárgyfelelős, akinél ezeket a hiányosságokat szóvá lehet tenni. Nem hinném, hogy bárkinek is oka lenne arra, hogy "félelemből ne vállalja fel a véleményét". Vagy mondj akár egyetlen példát is, amelyben bárkit is bármiféle retorzió ért volna emiatt.

Deák Tibor 2008.04.07. 22:26:12

Tula:
Köszönöm a reflektálást a felvetett gondolatokra. Néhány dolog nekem még mindig nem világos:

Egy ponton félreértetted, amit mondtam:
"A rendszer afelé halad, hogy ha valaki befelemző akar lenni, annak már középiskola után tudnia kell, hogy gazdmatra kell jelentkezni ahhoz, hogy érdemleges befelemző lehessen belőle. Aki viszont egyetemen időközben dönti el, annak már esélye sincs."

A válaszod erre korrekt és érthető volt, viszont én nem a Bolognásokra gondoltam. Nem ismerem, hogy ők milyen rendszerben fogják tanulni ezt a vonalat, nem is rájuk gondoltam, mikor gondolataimat leírtam. Csak és kizárólag a saját /jelenleg 3. és a bolognások előtt az utolsó/ évfolyamomra. És akkor konkretizálok is:

Előző félévben nézegettem az alábbi címeken elérhető operatív tanterveket:
portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=5670
portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=5632

Szerepelt a tárgyak között egy ötödéves tárgy, név szerint az Árfolyammodellek.
Relatív gyakran tévedtem erre az ldalra, és azt vettem észre, hogy egyszercsak eltűnt ez a tárgy. És nem látom, hogy helyette más, hasonló tárgy került volna a helyére.

Említesz Tula egy Áringadozások tárgyat. Ez hol szerepel a tantervben? Illetve, mostmár sokadszorra végigolvasva, amit írtál, ez a jelenlegi Pénzügyi eszközök árazása másik blokkja a Medvegyev-féle blokk mellett?

Ha áttekintjük a tanterve(ke)t alig van a fentiekhez hasonló tárgy. Én értem, hogy jövőre a Bolognásoknak már nagyon jó lesz, én viszont nem abban a rendszerben tanulok még, és nekem úgy tűnik, hogy fogynak a hasonló jellegű tárgyak a tantervünkből.

"Ezen túlmenően az a véleményem, hogy egyáltalán nem attól lesz valaki "érdemleges befelemző", hogy tanul-e sztochasztikus analízist az egyetemen vagy sem. A módszertan itt mindig csak egy eszköz, amit pénzügyi problémák megoldására lehet használni, de ha valaki nincs tisztában a pénzügyi kérdésekkel, akkor hiába tudja a matekot, nem lesz belőle jó befektetéselemző."

Ebben mindenképpen igazad van.

tula 2008.04.07. 23:49:45

szia,
ne aggódj, nem fogynak a tárgyak. Nem tudom, miért tűnt el az Árfolyammodellek, de egészen biztosan lesz az őszi félévben.

A másik ennél kicsit bonyolultabb, inkább csak azt írom le, hogy mi lesz:
* a Medvegyev-féle tárgy IV. éveseknek lesz, az őszi félévben, "Az eszközárazás matematikai alapjai" címmel
* az egykori Áringadozások V. éveseknek lesz, szintén ősszel, "Empirikus pénzügyek" név alatt

A honlapon szereplő operatív tantervekben ezek még nem látszanak, mert ezek a változtatások csak ősztől lépnek életbe. De elhiheted nekem, hogy így lesz, a Kari Tanács már elfogadta őket.

üdv zs

Deák Tibor 2008.04.08. 04:05:01

Köszönöm a választ!

Scotus Viator 2008.04.08. 10:12:56

Kedves tula,

Én ugyan már elvégeztem a közgázt és teljesen más területen vagyok, nem is kívánok ezen változtatni, de internetes és IRL beszélgetésekben is elő szokott jönni ez a kérdés, úh gondoltam megkérdezem tőled, mint autentikus forrástól:

A tervezett Biztosítási és pénzügyi matematika MSC szak felvételi vizsgája miből fog állni pontosan? Milyen tárgyakat és milyen szinten fognak megkövetelni az egyetem részéről a vizsgán?

Mert gazdaságmatematika BSC szakos hallgatóktól halottam többször is az amúgy logikus érvelést, hogy fenti szak, ha a színvonalat tartani akarja, akkor a felvételi vizsgán elég komoly szintű matematikai ismereteket kell hogy megköveteljen, amit meg valószínűleg a gazdaságmatematika BSC és a matematika BSC (vagy még 1-2 ilyen szintű matematikával megáldott BSC) hallgatói tudnak majd nagyobb eséllyel teljesíteni. Ergo a sima közgáz BSC szakos hallgató vagy nem tudna bekerülni, vagy ha be is kerül, nem tudná tartani a lépést a gazdmatosokból és matematikusokból álló mainstreammel (vagy csak óriási pluszmunka árán). Mi ezzel kapcsolatban a hivatalos álláspont: egy magas belépési követelményű elitszak, vagy egy inkább inkluzívabb, de nem annyira elit szak szerepel e inkább a tervek között?

Előre is köszönöm a választ.

Üdv. SV.

tula 2008.04.08. 11:13:58

szia,
a felvételiről konkrétumok tudtommal még nincsenek. De biztos nem az a cél, hogy kizáródjanak a közgáz vagy pénzügy BA-s hallgatók. Különben is, az első félévben lesz számukra több "felzárkóztató" tárgy is matekból (valszám, diffegyenletek, funkcionálanalízis) -- ugyanúgy, ahogy a matek BSC-seknek meg közgazdaságtanból/pénzügyekból lesznek felzárkóztató tárgyak.
üdv zs

Breuer András 2008.04.08. 18:20:17

Tula,

ezt írod:
"Ez elég sok mindent megmagyaráz. Azt gondoltam, hogy mielőtt egy ilyen postot megírsz, mint ez, legalább veszed a fáradságot, hogy végiggondold, hogy mit írsz. Máskülönben elég hiteltelenné teszi a történetedet az, hogy már nem is tudod pontosan, hogy a tárgynak, amit éppen lealázol, mi volt a neve és melyik félévben is tanultad."

Előző postomban igyekeztem rávilágítani arra, hogy mi volt a problémám azzal, hogy a 2005 őszén hallgatott 2db főszakirányos kötelező tárgynak nem volt világos a neve. Úgy tűnik, ez nem sikerült, ezt sajnálom. Azt is sajnálom, hogy nem néztem eléggé utána a tárgy nevének. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy összes eddigi postomból világosan kiderül, hogy a szóban forgó tárgyat 2005 őszén hallgattam (a levelezés is akkor született). A tárgy honlapja úgy emlékszem ezen az URL-en volt elérhető:
penzugy.bkae.hu/befelem/
Azt is gondolom, hogy kellően sok konkrétumot leírtam arról, hogy mi történt (és miért volt számomra problémás) a 2 (4/5) tárgy oktatása során. Azt javaslom, hogy személyeskedés helyett koncentráljunk ezekre a konkrétumokra.

Ezt kéred:
"Ezek után, tekintettel arra, hogy te nem erról a tárgyról állítottad, amit állítasz, azt hiszem, a minimum az, hogy írsz egy helyreigazítást a címlapra."
Ezt az oldalt nem én szerkesztem, de mindenképpen írok a szerkesztőnek, hogy a post címében és tartalmában jól láthatóan tüntesse fel, hogy a kérdéses levelezés Befektetések _elemzése_ témakörben történt meg.

tula 2008.04.07. 18:33:12 postodra reagálva:
Nagyon örülök neki, hogy a tárgyak most már világosabb nevekkel rendelkeznek, és nincsenek egymástól független témák egy tárgykód alatt összevonva. Az általad most leírt elnevezések sokkal világosabban tükrözik a tárgyak témáit.

tula 2008.04.07. 18:58:04 postodra reagálva:
Az is lehet, hogy rosszul emlékszem, és Kondor Imre valójában lehivatkozta a Rama cikket. Ugyanakkor ebben az esetben nem értem, hogy miért írod, hogy "Miután szinte mindenki sikeresen megtalálta a Cont-cikket, ". Ha le volt hivatkozva, akkor nem kellett volna keresni, nem?

Általában pedig nem gondolom, hogy helyes dolog volna akár egy olyan közismert témáról is hivatkozás nélkül beszélni, mint mondjuk a stilizált tények. Vagy akár a Pitagorasz tétel ( :) ). Vagy bármi. Úgy gondolom, hogy sokat segíthet a témával való mélyebb megismerkedésben, hogyha az előadás során hivatkozás történik olyan szakirodalomra, ami etalonnak számít a témában. Ezért is örültem neki, hogy például a Te előadásaid végén mindig voltak ilyen hivatkozások. Úgy gondolom, hogy hasonló oka lehet annak is, hogy a tudományos életben ez egy elvárt viselkedés. Végül pedig úgy emlékszem, hogy az általam hallgatott mikró előadáson Szakadát úgy hivatkozott a keresleti-kínálati görbére, mint a "Marshall kereszt"-re. Nem igazán értem különben, hogy miért érdekes, hogy hogy történik a hivatkozás mikro órán. Vagy egyetért valaki a hivatkozásokkal, vagy feleslegesnek/elítélendőnek/zajnak/... tartja őket. Az, hogy a mikro órán jól (nekem tetszően), vagy éppen rosszul hivatkoznak, szerintem nem változtat ezen. Azt természetesen én is túlzásnak tartanám, hogyha _minden_ a témában valahogy felhasznált irodalmat lehivatkoznának (Pitagorasz tételétől), mert nőne a jel-zaj arány, és az az idő, ami a témába vágó "releváns" cikkek megtalálásával telik. De néhány a témába vágó cikket szerintem fontos feltüntetni. És emlékeim szerint ez sok szakirányos tárgyon nem történt meg. (Ismétlem, a te óráid ezek alól kivételek voltak.)

tula 2008.04.07. 19:11:56 kommentedre reagálva:
Úgy érzem, hogy egyet kell, hogy értsek a külföldi szakirodalom fontosságát illetően. Ugyanakkor ez valóban úgy volna csak korrekt, ha az angol nyelvtudás, mivel ezen a nyelven történnek a releváns publikációk, a szakirány előfeltétele. Szerintem nem muszáj a nyelvvizsgákhoz ragaszkodni, csak legyen mindenki számára világos, hogy ilyen nyelven is meg kell tudni tanulni az anyagot. 2005 őszén ez nem volt így. Emlékszem olyanokra, akiket ez meglepetésként ért, és problémájuk volt vele. Lehet, hogy csak 1-2 ilyen ember van, de tisztább lett volna mindenki számára a helyzet, ha az angol nyelvtudás világosan meg van fogalmazva követelményként.

Ezúton is szeretném megerősíteni, hogy soha nem hallottam olyanról, aki a befelemző szakirányon rosszul járt volna azért, mert kritikát fogalmazott meg. Én sem tartok ilyesmitől. De emlékszem olyanokra, akiknek határozott véleményük volt a 2005 őszi tárgyakkal kapcsolatban, és azt azért nem írták le, mert (ismétlem, számomra érthetetlen módon) tartottak a retorziótól. Ők nyilván nem örülnének neki, ha most ide leírnám a nevüket. Egyébként erre a problémára jó megoldást nyújt ez a blog. És persze azt is lehetővé teszi, hogy bárki (névvel vagy név nélkül) bármilyen őrültséget hangoztasson. De szerintem mi itt nem ezt tesszük.

Örülök neki, hogy a tárgyak szervezése most már világosabb, mint 2005 őszén volt. Kíváncsi lennék rá ugyanakkor, hogy a többi normatív minimális elvárásommal kapcsolatban (amikkel, mint írod, te is egyetértesz), és pozitív kritikáim ellen milyen lépéseket tesz a tanszék. Megjegyzem, hogy én azokon az órákon, amikhez közöd volt, az 5-8 nomatív pontjaimat kielégítettnek tartom, az 1-4 és 9 pontjaimat pedig a szakfelelős(ök) és a tanszékfelelős(ök) tudnák felülről jövően kielégíteni. Ezek az elvárások (vagy hasonlóak) milyen jelentőséggel bírnak a tanszéken?

Végül pedig szeretném megköszönni, hogy reagáltál a post kommentjeire, és ezzel növelted a nyilvánosságát annak, hogy mi, hogy miért történik a tanszéken.

Üdv,
andras

Sir.Radam 2008.04.09. 21:08:54

Kedves tula,


nekem is lenne néhány kérdésem. Én most állok BA/BSc szak választás előtt. (nyilván a jelentkezésen már túl vagyok, de a sorrend még módosítható).

A Biztosítási és pénzügyi matematika indítási kérelmében ez olvasható:

"b1) Más gazdaságtani alapszakon, fizika és informatika (gazdasági, műszaki és programtervező) BSc alapszakon szerzett diploma alapján 120 kreditpont számítható be a megelőző tanulmányokból. ".

Majd később ez:

"A b1), b2) és b3) alpontokban meghatározott hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
- módszertani alapismeretek (legalább 35 kredit): matematika, statisztika, informatika
- közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, piacszerkezet, nemzetközi gazdaságtan, pénzügy
- üzleti alapismeretek (15 kredit): számvitel, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés, vezetés szervezés, üzleti etika, üzleti kommunikáció, marketing, vállalati gazdaságtan, vállalati pénzügy
- társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): gazdasági jog, szociológia, EU ismeretek, pszichológia"

A felvi.hu-n (www.felvi.hu/fir/szakleirasok.ofi?mfa_id=1&m_id=239) megtalálható majdnem ugyanez. A különbség annyi, hogy az "üzleti alapismeretek" nevű csoport 15 kreditje mellett van egy "legalább" szócska. A felvi nagyon hivatalos forrásnak tűnik, de ha azt veszem alapul, akkor a "minimum 40 kredit" már nem stimmel, mert a módszertani legalább 35 kredit és az üzleti legalább 15 kredit már legalább 50 kredit... Melyik a mérvadó?

A másik kérdésem, hogy aki nem teljes kreditértékű, (azaz csak 120 kreditértékű )diplomával szeretne erre a mesterre menni, az mire számíthat ha felveszik? Kell ezesetben valamilyen kiegészítő képzés? (én az ELTE - proginfo majd BCE-ELTE Biztosítási matematika Msc párosításon gondolkozok.[www.inf.elte.hu/tantervek])


süti beállítások módosítása