nagyon örülök, hogy végre erről a közgázon belül "sui generis" képződményről is szó esik

azt hiszem, nem árulok el semmi titkot, ha azt mondom, hogy a nemzetközin is a tömegképzés a legnagyobb probléma, sőt még durvábban, mint a közgázon. egy 100-150 fős évfolyamlétszámú szakot visz gyakorlatilag egy tanszék, a tanterv pedig szvsz teljesen ad hoc alapon állítódik össze. ez a 60 (!) fős szemináriumok világa, és ha néhány esetben a létszám lehetővé is tenné a "minőségi munkát" (azaz a rendszeres olvasásra alapuló irányított beszélgetéseket és az egészet lezáró, valóban igényes dolgozatot), a legtöbb esetben még akkor is úgy tűnik, a tanárok teljesen elszoktak az ilyesmitől.

tény, a nemzetközisek egy része valóban nem szeretne a jelenlegi szintnél jobban elmélyülni tudományos témákban. nem végeztem semmilyen felmérést, de az itt végzettek többsége szintén a bizniszszférában helyezkedik el, ahol az egyetemen megszerzett (?) tudásából (?) az esetek 90 százalékában semmit nem használ fel.

megint csak a tömegképzés. nyilván nincs szükség évente 150 diplomatára, de még 150 nemzetközi/EU-s ügyekkel foglalkozó újságíróra, civil szervezeteknél, közigazgatásban vagy a magánszférában nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberre se.

aki pedig tényleg igényelné, hogy a szaktól valódi tudást/szemléletet kapjon, az vagy csalódik, és csatlakozik az 1. csoporthoz, vagy keres magának más elfoglaltságot (másik egyetem, szakkollégium)

lehet, hogy a közgáz alapképzésre épülő nemzetközi kapcsolatok szakirány egy fokkal jobb, de a K-karos képzés színvonalának hanyatlása (amit ezen a helyen szintén nem kell ecsetelni) ott sem kecsegtet túl sok jóval.

szvsz az egyetlen megoldás, hogy nem kell annyi embert felvenni (BA-re se), vagy az elején kiszórni a felét :) persze valószínűleg az egész rendszernek olyan a logikája, hogy ezt nem lehet megtenni.

hehe, már itt is nemzetközi... :)

személy szerint én is a tömegképzésben látom a probléma gyökerét, aminek oka valószínűleg a normatív finanszírozás. ha megnézzük h a t-karon a többi szak mekkora létszámú, elég jól látható, h vlsz a nemzetközinek kell "eltartani" a kart, aminek a levét meg a hallgatók isszák meg, a fentiek formájában.

ami számomra nem világos, az az egész tudományos program irányultsága, mert abból nem csinálok titkot, hogy én ezt az egészet nagyjából és egészében kutató/elemző szaknak látom, a félrevezető marketing ellenére (diplomata leszel/lehetsz) is. ekkor még inkább irreális a 150 fő, de az sem világos, hogy akár az angolszász, akár a kontinentális rendszerben ők most mit akarnak?
klasszikus vagy modern IR therory? area studies? ha igen, akkor melyik "area"? political science?
az ilyen jellegű szakok mindenhol többé-kevésbé multidiszciplinárisak, de ennyire mindent bele, ad hoc módon összerakott szak szerintem kevés van.

a diplomataképzést meg az olyan országokban ahol évi 2-3 új diplomata kell, simán meg lehet oldani posztgrad formában,a jóember lediplomázik jog/közgáz/politológia szakon, felveszik a bemtérre, aztán majd elmegy egy ilyen 1-2 éves tanfolyamra ahol diplomatát csinálnak belőle.

teljesen egyetértek azzal, h a közgazdasági, matematikai, statisztikai alapoktatás zéróhoz konvergáló színvonalú. eléggé LOL hogy egy közgazdasági egyetemet végzett ember visítva szalad el egy kétváltozós lineáris regresszió, vagy egy hót egyszerű, rudimentáris ökonometriai modell láttán, mert "jajjjj matek". önmagában ez az implicit marketing h "itt nem lesz matek" se szerencsés, különösen akkor nem, ha megnézzük, h pl. angolszász országokban mit tanítanak matematikai/statisztikai vonalon egy IR-en (nem feltétlenül international economics-on). most nem azt akarom elővenni, h némelyik USA-beli IR-es Phd-n olyan játékelméleti kurzusok vannak, amitől itt még egy Economics Phd hallgató is megijedne, mert ez a másik véglet, csak azt, h manapság a nemzetközi ügyek ezer szállal összefonódnak a gazdasággal, annak megértéséhez meg minimális eszköztárra szükség van, amit itt a delikvens nem kap meg,

és akkor még nem beszéltünk arról, h aki esetleg többet akar tanulni pl. közgazdasági-módszertani vonalon, annak két irányból nehezítik a dolgát, egyfelől a kari bürokrácia, másfelől a sokszor (lehet hogy megalapozottan, de az érdeklődő és kellő képességekkel rendelkező egyéni hallgató számára hátrányosan) gyakran előítéletes, elfogult más karos tanárok révén, akik abból indulnak ki h "maga nemzetközis maga ezt úgyse tudja megtanulni, ne foglalja itt a helyet"

szerintem meg a BA pont azért jó mert nem kell itt öt évet tölteni. ha nekem meglett volna a lehetőségem, h 3 év után mehessek mondjuk a CEU-ra, vagy bárhová máshová MA-ra, teljesen jó lett volna, a szükséges anyagot meg úgyis meg lehet tanulni magán úton. akinek meg csak a papír kell, az hamarabb mehet az e***n m***l 300 fős irodájába csicskulni.

Én ilyen hosszú kommentet nem fogok írni, csak a cikk szerzőjének szeretném felhívni a figyelmét, hogy VAN Filozófia Tanszék, csak már nem így hívják. 2005-ben biztosan volt ilyen tanszék, most pedig már a Politikatudományi Intézetben mint Filozófia Központ működik...
Link:
portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=11672

Ha már van diplomataképző, akkor miért nincsen miniszterelnökképző is? BA szak, háromévente vennének fel egy embert, így a tanári gárda végig tudna vele törődni.