corvinull blog

Sztorik a Corvinus egyetemről az utókornak.
Írj te is: sunivrock@gmail.com

Kommentek

  • tokenhunter: Ne haragudj, de szerintem saját hibád miatt nem tudtál mit kezdeni az egyetemen megszerzett "tudás... (2016.05.06. 17:36) Vége
  • vigike: @vigike: természetesen vizsgadolgozatra gondolok (2010.06.01. 13:29) Tanszéki zárvatartás
  • corvinyusz: @dobroczkiadam: válasz ment hely hiányában priviben. (2010.05.19. 09:44) Költői kérdés
  • corvinyusz: @oroce: ez minden felsőoktatási intézmény minden hallgatójára működik,és névtelen. a Halvel az csa... (2010.05.18. 11:37) A tanár-értékelő
  • sncf: Talán csak annyi történt, hogy az egyetemi kommunikáció a szervezők által kért időpontnál jóval ko... (2010.04.29. 13:14) „Válság az oktatásban? Oktatás a válságban!”

Címkék

ballmer (1) bicikli (3) blog (3) bologna (1) bombariadó (1) c (1) campus (4) child (1) cikk (2) corvinull (1) corvinus (5) csalas (2) dekan (1) diak (8) diploma (3) diplomaosztó (1) diszdoktor (1) disztoktor (1) economics (2) egyetem (5) előadás (3) előadó (1) email (3) erasmus (3) eredmények (1) foepulet (1) foto (1) fűtés hűtés (1) gep (1) g kar (2) halvel (3) hiányosságok (1) hír (1) hírlevél (1) hök (1) hok (5) informatika (1) iszk (1) kampany (1) kerdoiv (1) kinizsi (1) konferencia (1) könyvtár (3) közgazdász (1) közgazdász cikk (2) kredit (1) kurzus (2) k kar (5) lemondas (1) lift (1) lustasag (1) mancs (2) meszaros tamas (1) metro (1) napközi (1) nemzetközi iroda (2) nepszavazas (1) neptun (2) oktato (7) ora (3) palyazat (1) pc (1) penz (1) puska (1) reform (1) reklam (1) rektor (1) segédlet (1) stadler (1) szakszem (1) számvitel (2) szappan (1) szekrény (1) szemet (1) tanarok (13) tandíj (1) tankönyv (2) tanszék (6) tarolo (1) tárolók (1) tarsadalomszerkezet (1) tata (1) tesi (1) to (1) trautmann (1) tuf (1) tvsz (1) t kar (4) video (1) vizsga (10) zalai erno (1) Címkefelhő

Miért nem járnak be a hallgatók a Pesti Campuson az óráikra?

2008.01.07. 01:06 - pitymalat

Címkék: diak oktato

Tiszteletkör

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy egyelőre a Corvinus Magyarország legjobb közgazdaságtudományi képzését adja. Ez a cikk nem vonatkozik minden oktatóra és hallgatóra, de fel szeretné hívni a figyelmet olyan problémákra, melyek nagyon is jelen vannak egyetemünkön, mégis eddig nyíltan nem beszélt róluk senki.

Az istenadta nép...

A hallgatók nagy része nem jár be az órára, mert nem éri meg nekik. Azt gondolják, hogy ennek a képzésnek a 90%-át nem tudják hasznosítani a munkaerőpiacon (ráadásul nem is alaptalanul, ha nem is ilyen mértékben). Ehelyett szabadidejüket munkával vagy egyéb egyetemen kívüli tevékenységekkel töltik el. Csak másod vagy harmadsorban érzik magukat olyan egyetemistának, akinek az lenne a feladata, hogy tanuljon az egyetemen. Nem vesznek részt az egyetemi közéletben, és nem szerveződnek meg ahhoz, hogy ki tudják fejezni oktatással kapcsolatos igényeiket, lábukkal szavaznak, legfeljebb kis baráti társaságokban elmélkednek azon, hogy miért is rossz az oktatás.

...meg a többiek

A munkaerőpiac ezt tényként kezeli. Egy jelzés önmagában az is, hogy valaki a BCE közgazdasági karain végzett, így akkor is felveszik őket, ha tudásuk nem elfogadható mértékű. Azok a hallgatók, akik ezt belátják, és ennél többet akarnak, elmennek különböző diákszervezetekbe. Ott akarnak kibontakozni, és nem az egyetemi tanulásban. Ez levezeti annak az 5-10 %-nyi rétegnek az energiáit, akik esetleg csinálhatnának valamifajta érdemi egyetemi közéletet (és nem diákszervezetit).

Mit érzékelnek az oktatók mindebből? Csak annyit, hogy a hallgatók nem mennek be az órákra Visszajelzést nem kapnak, és nem gondolnak bele abba, hogy erről ők is tehetnek. Nem tesznek engedményeket, nem versenyeznek egymással, és a nem publikálnak jó nevű nemzetközi lapokba. Azt és úgy tanítják, ami őket és ahogy szórakoztatja, akkor is, ha az csak az adott oktató kedvence, és rajta és egy szűk szakmai körön kívül senkit sem érdekel.

Hát akkor mi legyen?

Ez eddig nem volt több mint átlagos siránkozás a rút magyar sorson. Lehetne befejezésül fejtegetni, hogy milyen jó volna, ha csökkentenék az óraszámot, otthoni munkára építenek meg minden ehhez hasonló. Csak az a baj, hogy ezt már leírták erre a blogra. Az oktatókat kritizálni sem érdemes, hisz ha nem jut hozzájuk információ, akkor még akkor sem tudnának változtatni, ha akarnának.

De mégis kell valami okosat írni a végére. Úgyhogy hagyjuk ezt a hivatalos stílust. Úgyis sz**tok bele magasról az egész egyetembe. Vagy nem jártok be még azokra az órákra sem amire érdemes lenne, vagy sodokuztok az előadáson. Évvégén valahogy levizsgáztok, ott ahol meg hajtanak benneteket, ott meg még valami ragad is rátok. Minimális szinten sem vagytok tisztában a jogaitokkal és lehetőségeitekkel. Ha tudjátok is mi a TVSZ, biztos nem olvastátok. Minimális a HalVel kitöltöttsége, eszetekbe sem jut segítséget kérni, ha kitolnak veletek egy vizsgán, ha csúszik a tantárgyfelvétel, ha nem tartják be a TVSZ-t  Szidjátok a TO-s néniket meg a HÖK-öt, de az eszetekbe sem jut hogy használjátok valamire, és szerintem a többségetek még egyszer sem jutott eszébe tematikákat nézegetni tárgyfelvétel előtt. Az, hogy ezután meg jó munkátok lesz-e, az meg úgyis mindegy. És a legszebb az egészben, hogy ennél jobban, ha akarnék sem tudnék beszólni és szinte senki sem fog szidni engem azért, mert ezeket leírtam.  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinull.blog.hu/api/trackback/id/tr66287664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aldeo 2008.01.10. 13:02:29

Szerintem az egész probléma ott indul, hogy túlságosan eltolódott az egyetem a tömegképzés irányába. Az emberek azt gondolják, hogy minek járjanak be órára, amikor a vizsgák nagy része tesztes (amit úgyis beküldenek neki sms-ben...) a másik része pedig olyan, hogy ha a jól ismert egyetemi oldalak egyikéről letölt egy 30-40 oldalas jegyzetet a tárgyhoz amit 2-3x elolvas, akkor simán teljesíti a tárgyat anélkül, hogy egyszer is a közelében járt volna.
Szerintem a vizsgák struktúráján kellene változtatni ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a tárgyakat, és netalántán bejárjanak órára. Hiszen egy a szemináriumvezetőnél leteendő szóbeli vizsga érdemjegye nem kicsit múlna azon, hogy az ember arcát látta e már a tanár!

S Uni V. Rock 2008.01.10. 17:32:18

Az egyetem vezetőségének kell felismernie az intézmény problémáit.
Nem várhat el a diákságtól, hogy reform koncepciókat dolgozzon ki, TVSZ-t olvasson, vagy hasonlók.

Azért az ő feladata, mert az ő érdeke.

Jó lenne jó egyetemen sokat dolgozni, de nem rossz egy rosszabb egyetemen semmit se dolgozni.

rasco 2008.01.13. 19:44:31

"Az ösztönzőrendszerek problémája nem abban áll, hogy miként lehet az embereket a helyes megoldások alkalmazására rászorítani, hanem abban, hogy miként lehet rászorítani őket arra, hogy keressék a megoldást, és maguktól rátaláljanak a helyes megoldásokra." (Schelling)

Bár a halvel ebbe az irányba mutat, normális szankció hiányában szerintem nem tudja betölteni a feladatát. A legnagyobb botrányoknak sem lettek személyi következményei, jóesetben felállítottak egy bizottságot, ami tett néhány javaslatot, és azzal vége lett az ügynek

A halvel-lel max csak azt sikerülne elérni, hogy a külföldi standardekhez igazodó tanszékek (pl az emberi erőforrások) egyébként szarul tanító oktatóitól megszabadulnának, s cserébe maradnának a közönségkedvencek (Trózi előadásait mintha kedvelték volna)

Ha az egyetemi vezetés nem hajlandó normális ösztönzőket társítani a teljesítményhez, akkor miért hisszük, hogy valami is változni fog.

Viszont a Közgazdászban indítani kellene egy óralátogató rovatot, amiben a Wittman fiúk mintájára lehetne kritikákat a tanárokról írni.(hátha zavarná őket)

artanis 2008.01.13. 20:58:10

mert minek? unalmas. nem kötelező. máshonnan akár jobban megtanulható.
inkább legyen helyette gyakorlat. katalógussal, kis csoportban. azzal talán megy az ember valamire.


meg akkor elvesztené a hely a "szabadidőközpont" cimét :)

Lzooltan · http://www.kermark.hu 2008.01.13. 21:53:22

Amíg elég annyi a legtöbb tárgy teljesítéséhez, amit a vizsga előtti délután meg lehet tanulni, nincs miért bejárni. Főleg, mert a legtöbb óra szörnyen unalmas.
Sokkal jobban örülnék egy rendszeres számonkérésekkel; pre-és proaktív foglalkozásokkal operáló rendszereknek. Interaktív szemináriumok, csoportmunka, otthoni munka és minden egyéb, ami önálló gondolkodásra késztet és segít felkelteni az érdeklődésemet.
De a tankönyvből ledarált és álmosító előadásokért aránytalanul drága a tandíj és az elfecsérelt idő.
Akkor inkább azzal foglalkozok, ami érdekel, csinálom a hobbijaimat, dolgozom és úgy általában, építem a jövőmet. Pedig, ez ebben a korban nagyrészt az egyetem feladata lenne.

kovacsbalint · http://kovacsbalint.blog.hu/ 2008.01.13. 22:27:54

A probléma szerintem a tematikával van, a tantervvel. Én spec. szociológiát hallgatok, és a Mindenek Alapja kvázi-szociológus Bibliát, amelynek teljes ismerete nélkül valóban nem lehet az ember soha szociológus (legalábbis jó lelkiismerettel nem) - ugyanúgy fél éva alatt "tanítják meg", mint a nyilvánvalóan 70%-ig felesleges filozófiát, vagy a maximum feleannyira (a szoc.hoz képest) hasznos politológiát, mind a 3at 5-5 kreditért. A vizsgára is ugyanúgy és ugyanakkor kell felkészülni stb. (Vagyis a szocra is - kényszerből!, lévén a vizsgaidőszak X hét Y db vizsgával - pár nap van felkészülni, ergo tökéletesen és 100%-ig egyértelmű, hogy senki, de senki em olvassa el kétszer-háromszor a könyvet; legtöbben egyszer sem.)

Mármost ha a tantestületben nincs annyi arányérzék, hogy érzékeltessék: jobban kéne tudnod a szociológiát, mint a filozófiát, akkor a hallgató egészen jogosan lesz összezavarodva, egészen jogosan nem fogja jól érezni, hogy mikor mit, hogyan, mennyire érdemes vagy hasznos csinálni.

Petey 2008.01.13. 23:13:48

Csak egyet tudok érteni az írással, és az előttem szólókkal... egyetemünk tevékenységében mutatkozó szervezetlenség már-már a szégyen kategóriája. Jómagam végzős hallgató vagyok, reményeim szerint... azért írom ezt így, mert még bármi jóval ittfoghatnak (ahogy pitymalat előttem is megfogalmazta) mondván hiányzik egy választható, amit 5 éve nem vettem fel, vagy valami ilyesmi... el sem hiszitek, hogy rettegek ettől. Utánanézni meg aztán végképp nem lehet: én még a BKE-re jelentkeztem anno először, amiből BKAE lett, most meg Corvinus... felsorolni sem tudnám, hogy a tantervi hálóm, a követelményrendszer ezalatt hányszor változott...

A TO-n bármit is kérdezni meg eleve halva született dolog... tanulmányi kérdésekben a szerencsére számíthatsz.

Már-már megmosolyogtató a gondolat, hogy rektorunk elméletben a projektvezetés és a stratégia szakértője... kár, hogy e tudását egyetemünkön nem kamatoztatja...

Az, hogy a tanárok kvázi azt tesznek, ami nekik tetszik, ill. hogy a HALVEL a "halvaszületett ötlet" rövidítése is lehetne, már nem is érdemes említeni. Hozzáteszem: nincs ez mindenütt így!

Ez az egyetem egy szégyen... túl kell élni, aztán felejteni és végre csinálni valami normálisat az életedben, ami hasznodra is válhat. Én egyet kijelenthetek: amit eddig elértem az életemben, munkámban, csakis magamnak köszönhetem... az egyetem egy fikarcnyit nem tett hozzá, sőt ahol tehette hátráltatott céljaim elérésében. Amit tanultam, csak magamnak köszönhetem, oktatóim vajmi kevéssel járultak elmém pallérozásához (tisztelet a kevéske kivételnek, akiket tisztelek és becsülök... de tudom, ők is a besokallás szélén állnak az áldatlan egyetemi állapotok miatt). Ha bárki a tanácsomat kérné, hogy ide jöjjön e tanulni, azt mondanám: "Felejtsd el! Bár az egyetem hírneve jó, a beléfeccölt munkát nem éri meg. Végezz el valamit, ami rövid és velős tudással lát el, aztán usgyi a munkapiacra! Úgyis ott dől el minden... csak a tehetséged, talpraesettséged, józanságod számít! Semmi más!"

schanji 2008.01.15. 10:03:06

Természtesen kettőn áll a vásár. A tanárok bírálata előtt azonban muszáj szólni a diákoldalról is. Arról van szó, hogy a Közgázra járó hallgatók kábé kétharmadát egyáltalán nem érdekli a közgazdaságtan, csak a jövőbeli elhelyezkedés (elhelyezkedés - utálom ezt a szót, elhelyezkedni a kanapén szokás) vélt/valós nagyobb várható hozamai. Az összhallgatóság cirka 10 %-a az, aki akar és foglalkozik is azzal, amit az egyetem és a közgazdaságtudomány adott területe nyújt(hat) neki. Ezek az emberek nem(csak) hullmázó színvonalú, egyre inkább bullshitesedő "házi" tankönyveket vesznek ki a könyvtárból vizsga előtt néhány nappalra való átfutásra (eleve, a többség már erre is lusta, toldozott-foldozott leckekonyv.hu-s hulladákokból "készül"), hanem - van ilyen! - érdekli őket az adott téma. Ha szerencséjük van, találnak segítő oktatót, egy-egy azért még talán minden tanszéken akad. Ők azok, akik versenyeken indulnak, ösztöndíjakért pályáznak, stb. A nagy többség azonban sajnos minimálisan érdekelt az egészben, célja a túlélés, legyen egy diplomám. Aztán jön majd a pofára esés, hogy hiába a diploma, nincs megfelelő állás. Galád neoliberális globáldemokratúra és agyament társai. Tudomásul kéne venni, hogy önálló erőfeszítés nélkül semmire sem jut az ember a mai világban. Persze, közhely, mindenki tisztában van vele. De akkor mégis, hogy lehet az, hogy sokan az utolsó évben szerzik meg a diploma minimumfeltételét jelentő középfokú nyelvvizsgát?! Pedig az egyetem 4 félév nyelvtanulást garantál! (Mennyibe is kerül ez a piacon?) A felsőoktatás Mo-n züllik le, 73 intézménnyel nem is csoda. Szánalmas nézni, ahogy nevesincs főiskolák promózzák mostanság magukat. Akármit is mondunk, a BCE még mindig kimagaslik a gazdasági képzésben, annak ellenére hogy..., és akkor nézzük az oktatói oldalt. Hányszor éreztem úgy, hogy már megint fölöslgesen jöttem be a 75/80 perces órára. Hiszen a legtöbb esetben a tananyag ledarálása zajlik, elavult adatokkal (egyszer szerzett 2004-es adatokat, azóta lusta frissíteni), már ha egyáltalán vannak. Ugynanis legtöbbször összedobott ppt-ken definíciók és felsorolások sorakoznak, esettanulmányok nincsenek se órákon, se szemináriumokon. (Az esettanulmánybak gúnyolt, a mai világgal köszönő viszonyban sem álló szövegekről ne beszéljünk!). Aztán ott vannak az ún. folyamat- és rendszerábrák, ezek a teljességgel áttekinthetetlen összevisszaságok. (Ezek persze nem hungarikumok, Németországban sincs másképp, lásd: www.sueddeutsche.de/wirtschaft/artikel/643/148292/). A ppt-t sem arra használják, amire kéne, sőt a diákoknak a szemináriumokon szinte már egy ötperces gondolatmenetet is slide-okon kell előadniuk. Mint mindig, nagyon sok kivétel van. De hiába íratnak például házi dolgozatokat akkor, ha az értékelés hiányzik, van egy pontszám, nesze. Ki kéne követelni, hogy ha írok egy 6-10 vagy akár 20 oldalas házidogát, akkor azt tessék egyesével, részletesen, szövegesen kommentálni. Amit egy TDK-dolgozattal tesznek, azt kellene minden beadott munkával! És akkor a diák is máshogy állna hozzá, ha látja, hogy nem muszájbeadandókat gyárt, nulla visszajelzéssel. Világos, ezek a már itt megfogalmazott ördögi kör okán vannak így. Hány olyan órát ültünk végig, ahol látszott, hogy a tanár akart valamit kezdeni: gondolatokat kiszedni, vitát generálni, érvelni tanítani, és ehhez szakmai hátteret adni (ez lenne az egyetem egyik fő szerepe), de nem lehetett, mert mindenki bambán nézett maga elé, nagyívben ejtett az egészre. Miből lesz a zéhá? - ez a lényeg, különben húzzunk már a ... Csodálkozunk, ha egy idő után passzív lesz a tanár? Nem vagyok álszent, én is csináltam ezt sok-sok órán. De ha a társaság legalább fel akarna is valami tudást szerezni a benntöltött időben, akkor én és mások sem viselkednének így. Ha a diákok ötlettekkel állnának elő, nagyon is jó órák lehetnének. De megy a nagy passzivitás, aztán meg a sírás-rívás. Az oktatói kar hamarosan lecserélődik: a rendszerváltást követő kapitalista átmenetben a tantárgyakat, tanszékeket nyugati mintára létrehozó, az ún. alapkönyveket megíró/lefordító, tehát nagy szolgálatot tevő, azonban másfél évtized alatt elkopott tanerők helyét átveszik a mai harmincasok, akik sokkal jobban alkalmasak élvezehtő órákat tartani. A legnagyobb veszély náluk is a bullshitelés. A semmi szájtépése, az áltudományoskodás. Erre (is) kell vigyázni.

V 2008.01.15. 14:35:36

Felettébb szórakoztató, hogy mindenki megoldást is keres, de valójában nem talál. Pedig szerintem lenne, és még meg is valósítható:

a vizsgaidőszakot le kell rövidíteni 1 hétre

Mi lenne ennek az eredménye? A diáknak évközben kellene tanulnia, hiszen egyébként nem fog tudni felkészülni. Ehhez persze nem árt ekkor már a tanári segítség sem, vagyis a diáknak nagyon is érdekévé válik, hogy értelmesen tanítsák, és ezt megkövetelje, mert egyébként sohasem fogja elvégezni az egyetemet.

No, de mi lesz a diákok jogaival, kérdezhetnétek, de még mielőtt megtennétek, inkább én kérdezed: mi a fontosabb a diákok szerzett joga vagy a diákok érdekei? A 3 vizsgaalkalomról a diákság éppúgy le is mondhat, ahogy szerezte, és így végül az érdekei fognak érvényesülni.

Mellesleg, én sokfelé tanultam már külföldön, de 1 hónapos vizsgaidőszakot, 3 vizsgaalkalommal, még sehol sem láttam. Pedig a diákoknak ott is vannak jogaik.

(bocs, az előbb rossz cikkhez küldtem el)

kovacsbalint · http://kovacsbalint.blog.hu/ 2008.01.15. 14:47:57

Kedves V, talán elég lenne ezt egyetlen adattal megcáfolni. Az egyik tanár az évfolyamomon nem akar mechanikus vizsgát, ezért szóbeliztet. 400 embert. 9-10 időpont van. Ennyit az egy hétről.

De talán nem elég ennyi: legyen akármilyen jó a tanár, ha valamit elméletben akármilyen jól megtanultál szeptemberben, azt januárban NEM fogod tudni vizsgaképesen, ha nem nézed át.

És ha még ez sem elég: az egyetem, az universitas egyik elve, hogy több dolgot tanulhass, ne úgy kelljen élned, mint közép- és általános iskolában. Ergo megeshet (és igen gyakran meg is esik), hogy van egy előadás, ami legyen akármilyen jó, amire nem tudsz bejárni. Akkor bukj meg? Csináld addig az egyetemet, amíg nincs semmi párhuzamosan?

És még baromi hosszan lehetne sorolni az ellenérveket. Hidd el, ha ilyen egyszerű lenne a megoldás, arra nem te jöttél volna rá először.

stratvm 2008.01.15. 18:54:10

tok felesleges bejarni, semmi ertelme. beszerezni a jegyzet roviditeset, feladatok, vizsgakerdesek megoldasait aztan szelarnyekban vegignyomni.

ewicaj 2008.01.17. 10:36:59

Nekem tetszik V elmélete. Az én eddigi tapasztalataim szerint is simán meg lehetne ezt csinálni. A végén egy hét alatt levizsgázni. Most ötödévesen olyan tárgyaim voltak, amelyekben év közben végig szívni kellett, dolgozni, pontot szerezni és nem mellesleg bejárni, ami, be kell valljam rám sem volt jellemző, addig amíg nem kellett, illetve nem jöttem rá, hogy mi érdekel. Valamilyen szinten szükség van külső kényszerre, hogy bejárjon az ember, addig amíg a belső késztetése kialakul. És persze az oly módon kialakított óráknál, ahol 1000%kal érdemesebb bejárni, mert különben meg kell feszülöd a kettesért is - ezeknél is van olyan, aki nem jár be/dolgozik/filmet néz otthon. És ezek azok, akik nem igazán érdemlik meg az egyetem által adott diplomát. Magamat sem feltétlenül sorolnám kívül ezen a halmazon...

Petya 2008.02.15. 22:23:24

Ne haragudjatok, nincs energiám most végigolvasni a hozzászólásaitokat, de azért leírom a véleményemet. :P

Én mondjuk pont nem azokhoz a típusú diákokhoz tartozom, akikről Pitymalat írt, de úgy érzem függetlenül az oktatástól és annak minőségétől a következők miatt érdemes bejárni:

Ha tényleg azon a szakterületen szeretnél dolgozni, ahol tanulsz, akkor nagy valószínűséggel a csoporttársaid közül még lesznek páran, akik hasonlóan gondolkodnak. Érdemes kicsit összetartani, egymást segíteni, közösen tanulni, kérdezni, aktívan résztvenni az órákon, és később akár együtt tevékenykedni a munkaerőpiacon a nagyobb siker és boldogság elérésének érdekében. Úgy gondolom, ha ezzel a szellemmel jár be valaki az egyetemre, és az egyetemen kívüli idejét a hobbijának szenteli, illetve egyéb szakmai érdeklődését elégíti ki, akkor sikeres és boldog jövő elé nézhet a csoport. Márpedig, ha a csoport sikert ér el, akkor az nem osztatlan. Az intézményünk is részesül belőle, ami tiszteltet és bizalmat ébreszt felé, hiszen neki köszönhetjük alapvetően a diplomát, és az órákkal NEM telezsúfolt hetünket, ami miatt jut időnk akár teljesen más szakterületeken is fejleszteni képességeinket.

Másod sorban a TO vezetőségéről szólnék pár szót. Egy percig sem szeretném bántani őket, ugyanis, ha jól vettem eddig észre körülbelül háromszor ennyien lennének elegen az elvégzendő feladatokhoz. Viszont, ha van egy ügyfélfogadási idejük, akkor azt kedvesen és türelmesen kellene teljesíteni, és az idegeskedést, türelmetlenséget félretenni arra az időre. Általában egy szupermarketben sem méltatlankodnak a pénztárosok. A TO-n dolgozók is elfogadták a szerződés feltételeit, amikor jelentkeztek a munkára. Valószínűleg tisztában voltak azzal, hogy mit vállalnak. Nekem ugyan még nem személyes összetűzésem egyikükkel sem, de érezni, ahogy forr a levegő az irodában. Szerintem ezt egy módon lehet kivédeni, mégpedig úgy, hogy a diákok és a vezetőség egyaránt tisztelettel bánik a másikkal, félreteszi a türelmetlenségét, az idegességét, és elfogadja a feladatát.

Mellékesen jegyzem meg, hogy az egész országban tapasztalható, hogy mindenki gyakran ingerült, türelmetlen társával szemben. Ezt csak magunk tudjuk megváltoztatni, és fel kellene ismerni, hogy függünk egymástól, ha nagyon kis szálon is. Ha a morál javul, az ország is fejlődésnek indulhat, és újabb lendületet nyerhet, hisz mi diákok vagyunk a jövő.

halastou 2008.02.19. 12:33:55

Petya: Ha használnák a TO-sok a Neptunban lévő lehetőségeket, és nem utasítanák vissza az egyszerűsítési lehetőségeket azzal, hogy bocs, de én inkább elvégzem ezt-azt papíron, beviszem azt egyesével -- akkor harmadannyian is elegen lennének; igaz, háromszor annyit kéne nekik fizetni ilyen szintű munkáért. Sajnos minden oktatás ide-oda, végül úgyis a 4 órányi hagyományos munkát választják, hiába lenne ugyanaz 20 perc a Neptunban...

rc 2008.02.19. 17:20:46

P***F-en panaszkodtak a diákok dékánnál, rektornál h adott tanszék titkárnője minősíthetetlen hangnemben, stílusban beszél velük. Dékán elment tszv-hez megbeszélni a dolgot. Tszv ennyit mondott "a probléma tényleg így van, annál is inkább, mert a titkárnő a DSc minősítésű egyetemi tanár kollégánkkal is így beszél (!)"

Vannak olyan conspiracy theoryk, hogy az ilyen titkárnők, téósok, stb vmilyen nagy embernek a valakijei és ezért nem lehet őket kitenni. A valóság ennél sokkal prózaibb: a bürokratikus szervezetek belső önmozgásában van a válasz ---- > ezek az emberek annyira benne vannak a bürokratikus dolgokban, annyira beleszoktak már a struktúrába, hogy nélkülözhetetlenné váltak, ha kivágjuk őket , paralizálódna nem kis időre az egész apparátus, amíg a tök új staffnak mindent betanítunk. Ezt a helyzetet persze az érintettek ki is használják, de rendesen.

vitek 2008.02.20. 17:48:54

Azért vannak érdekes vonulatok ebben a dékán-tanszékvezető-titkárnő témakörben. Például az hogy lehet, hogy egy tanszéknek nincs vezetője, mert a kedves dékán úr nem írja ki rá a pályázatot? Helyette saját hatáskörben irányítja a tanszéket, az általa odahelyezett titkárnő meg a szemünk előtt viselkedik minősíthetetlenül a tanszék oktatóival. Na ilyenkor mire kéne gondolni?

rc 2008.02.20. 20:08:02

P**F-ről beszéltem.


süti beállítások módosítása