Az egyetemi burkolt népszavazási kampány mindenképp külön rovatot érdemel, eddig nyíltan mégis csak egyetlen hozzászólóval találkoztam, akit izgat a probléma, a „Diákságunk blogja” szekció hasábjain. 

„Csak félve, igen halkan hívnám fel az olvasóközönség figyelmét a mostani közgazdászban lévő több oldal tandíjbarát propagandára (közöttük a kormány több mint 1 oldal hirdetése) 
Nem akarok állást foglalni egyik oldalon se, de egy iskolai újságot szvsz egyik oldalnak se kéne propagandaeszközként felhasználni. Cenzor asszony ilyenkor hol van?” (érdekes) 

Neki ajánlom ezt a cikket, és persze mindenkinek, akit felháborít az egyetem tandíj melletti burkolt kampánya, ami mindenhol körülvesz minket. Mindenhol? Igen, sajnos. Ezeket próbálom most sorba venni. 

A Metro újságban minden héten (általában szerdánként, de talán más napokon is) megjelenik az MSZP kampányüzenete egy külön reklámpapíron a vizitdíj és a tandíj társadalmi hasznosságáról és szükségességéről. Persze már a Metro egyetemre való beáramlása önmagában kivívja a jóérzésű hallgató ellenérzését, de ezt a témát meghagyom egy másik bejegyzésnek. Abból az újságból a Sudoku és a keresztrejtvény az, ami még politikailag korrektnek nevezhető.

A Népszabadság terjesztése is elég véleményes dolog. Miért van az, hogy máskor nem nyomják szinte minden áldott nap az egyetemisták kezébe a Népszabadságot, csak éppen amikor kampányidőszak van? Például éppen múlt szerdán egy egész oldalas Gyurcsány Ferenc interjú jelent meg. 

A tanórákon is megjelenhetnek és meg is jelennek „elszólások”, én itt egyet említenék meg. Az egyik előadó (nyilvánvaló okokból többet nem árulhatok el) a népszavazási kérdéseket nyíltan "hülye kérdéseknek" bélyegzi, de ez nyilván csak egy a számtalan politikai véleménynyilvánításnak a tanárok részéről. 

Végül: Közgazdász, 7. oldal, hirdetés (itt jegyzem meg, hivatalosan még csak nem is fizetett politikai hirdetés): Új Magyarország program, Mészáros Tamás, nem beszélve a 3. oldalon megjelent tandíjpropagáló cikkről. A HÖK és a Közgazdász szerkesztősége ilyenkor hová bújik? Mit szólnak ehhez? 

Eleve tényként közlik az alábbit a 3. oldalon: „idén szeptembertől fizetnek először képzési hozzájárulást a hallgatók az egyetemeken és főiskolákon…” Mintha nem is lenne népszavazás. 

Az egyetem üzenete röviden így foglalható össze: Diákok, fizessetek jó sok tandíjat, hogy finanszírozzuk a bérleti díjat az új épület után miközben mi megpróbáljuk elhitetni veletek, hogy ez jó nektek... 

Mindazonáltal nem ennek a cikknek a feladata, hogy a tandíj szükségességéről nyisson vitát, és még az sem mondható, hogy kizárólag a baloldal gyakorlatáról lenne szó. Igen, Tarlós István valóban járt a Corvinuson, aki meg akarta nézni, megnézte, de nem is ez a lényeg. Itt fennállt a szabad választás lehetősége.

Jó, megteheti az ember, hogy nem olvas Metrót, Népszabadságot, Közgazdászt, vagy megteheti, hogy március 9-ig nem jár előadásokra, de mégis, állandóan a kezünkbe akarják nyomni a különféle népszavazási kampányelemeket. Afelől nincs választási lehetőségem, hogy akarok-e az egyetemen Népszabadságot osztogató, egyébként jobb sorsra érdemes diákokat látni, avagy sem. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy elveszem-e az adott újságot, avagy sem. Sokan úgyis elveszik, „hisz ingyen van”, és akkor az egyetem el is érte a célját: a politikai befolyásolás lehetőségét. 

Végül, de nem utolsósorban egy elméleti felvetés megfogalmazható: mi a jobb? A politikasemlegesség látszata, ami betarthatatlan, mert a politika mindenhova beleteszi a mancsát vagy a politika megjelenése az egyetemen. Akkor viszont elvárható lenne, hogy a jobb sorsra érdemes diákok ne csak Népszabadságot osztogassanak, hanem Magyar Hírlapot vagy Magyar Nemzetet is. 

magyarpremiership (nem tudom publikus-e a szerzo email cime)